Első világháborús osztrák-magyar katonai temetőket bemutató kötet született a Vajdaságban
2025. március 25. 12:17
Magányos sír címmel jelent meg az a kötet, amely a Vajdaság és Belgrád területén található első világháborús osztrák-magyar katonai temetőket és emlékműveket mutatja be - közölte a szabadkai Pannon RTV.
Molnár Tibor történész, a kötet szerzője közölte, az első világháborúban a Vajdaság, a Délvidék nem volt hadszíntér, viszont ezen a területen már 1914 szeptemberétől létesültek hadikórházak, ahol a sebesülteket és a betegeket ápolták. "A hadikórházak főleg azokon a településeken alakultak meg, ahol már korábban is, a békeidőben is katonaság állomásozott, tehát Újvidéken, Zomborban, Szabadkán, Nagybecskereken, Nagykikindán és Pancsován, de a kisebb településeken is alakultak ilyenek" - magyarázta a történész, majd hozzátette ezeken a helyeken a vöröskereszt és a helyi civil szerveződések tartották fenn kórházakat. "Akik elhunytak, őket a már meglévő felekezeti temetőkbe temették el, általában külön parcellákba" - tette hozzá. Ezekről a temetőkről és hadisírokról a világháború alatt az illetékes katonai parancsnokság, a civil hatóságok és a polgári egyesületek gondoskodtak, a világháború lezárását követően viszont ezek a sírok "gazdátlanná" váltak, "hiszen a legnagyobb fenntartójuk, az a hadsereg, már megszűnt, nem létezett". "Az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződésnek viszont két pontja is előírta, hogy az utódállamok kötelesek ezeket a hadisírokat karbantartani és gondozni. Ez azonban nem történt meg" - szögezte le.
Molnár Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy egy 1939-es kimutatás szerint az akkori Jugoszlávia területén közel 20 ezer magyar vonatkozású első világháborús katonasírt tartott nyilván a védelmi minisztérium. Ezeket viszont pénzhiányra hivatkozva nem gondozták, így sok az enyészeté lett. Amikor 1941-ben ismét magyar ellenőrzés alá került a Délvidék, minisztériumi szinten rendelték el, hogy írják össze, hol hány katonai sír található, majd pénzt folyósítottak arra, hogy ezeket felújítsák - magyarázta a történész. "Nagyon sok helyen ekkor kaptak új kereszteket, hiszen az 1910-es években itt csak egyszerű fakereszteket állítottak. (…) Sok településen köztéri emlékműveket is állítottak, első világháborús hősi emlékműveket, amelyeket aztán 1944-ben rendre ledöntöttek" - tette hozzá.
Mára nagyon kevés eredeti első világháborús katonasír és emlékmű maradt a Vajdaságban, Zomborban, Szilágyon, Bácskossuthfalván és Szeghegyen találhatók ilyenek - közölte a könyv szerzője.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Egy közösség dönthet úgy, hogy feltételekhez köti a beköltözést és az ingatlanszerzést a területén, mert nincs már elég ingatlana és nem bírja a kommunális infrastruktúrája, vagy éppen csak a hagyományait szeretné megőrizni.
Egy apáca és egy ferences szerzetes vezetésével csendes elvonulásokat szerveznek katolikus nemzeti kegyhelyünkön, Mátraverebély-Szentkúton. Takács M. Klarissza ferences szegénygondozó nővér szerint a csend gyógyít, tisztít és segít észrevenni a belső kérdéseket, amelyek talán már régóta várják a választ.
Móring József Attila, somogy vármegye országgyűlési képviselője intézett kérdést Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejelsztési miniszterhez, hogy a kormány milyen lépéseket tesz a Somogy vármegyei vidék fejlesztése érdekében. Az országgyűlésben Latorcai Csaba válaszolt a kérdésre. A parlamenti államtitkár hangsúlyozta, hogy képviselő úr választókörzetében is számos beruházás valósult meg az elmúlt években, de Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció képviselője, nem éppen demokratikus módon bekiabált és nevetségesnek nevezte, hogy a kormány minden korábbinál több pénzzel támogatja a települések fejlődését, a vidék megerősödését.