Külföldi kritizálók füllentettek a hazai médiahelyzetről
2025. március 26. 16:17
Egyoldalú jelentésben kritizálja a magyarországi médiahelyzetet a European Centre for Press and Media Freedom, amely nagyszámú sajtó- és médiaszabadságot érintő incidenst azonosított hazánkban. A februárban közzétett Mapping Media Freedom – Monitoring Report kapcsán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss elemzésében áttekintette a 2021 óta kiadott jelentéseket, amelyekben módszertani hiányosságokat, tárgyi tévedéseket és szubjektív megállapításokat azonosított - jelentette a Gondolának az NMHH.
A lipcsei székhelyű szervezet által 2021 óta évente publikált riport a média- és sajtószabadság megsértésével kapcsolatos incidenseket országokra bontva monitorozza az EU tagállamaiban és tagjelölt országaiban. Az aktuális dokumentum folyamatosan romló tendenciáról számol be Európa-szerte, így Magyarországon is. A jelentés elsősorban fizikai támadásokkal, zaklatással, pszichológiai bántalmazással, tulajdon elleni támadásokkal, cenzúrával és jogi atrocitásokkal foglalkozik.
Az NMHH a 2024-es kiadást megvizsgálva egyebek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy az abban feltüntetett incidensek leírásai jellemzően a magyar médiahelyzettel kapcsolatos álláspontokat egyoldalúan megjelenítő forrásokra támaszkodnak. Kisebb arányban ugyan ellentétes nézőpontú lapokra is hivatkoznak, ezeket azonban gyakran az egyes incidensek megvalósításában szerepet játszó orgánumokként azonosítják. Emellett a jelentés elkészítésének átláthatóságát csökkenti, hogy nem nevesíti szerzőit. Megemlíthető továbbá, hogy az egyes országokban azonosított incidensek összehasonlíthatóságát nagymértékben rontja, hogy a dokumentum nem mutatja be lakosságarányosan az egy főre jutó esetek számát.
A Médiatanácsot már a 2021-es jelentés is politikai befolyás alatt álló szervezetként ábrázolta, pedig annak függetlenségét a médiatörvény garantálja. A 2023-as jelentés továbbá a médiapluralizmus helyzetét „kritikusnak” minősítette, miközben a legolvasottabb lapok és legnézettebb médiumok között eltérő nézőpontokat megjelenítő felületeket és csatornákat találhatunk. Megállapítható, hogy a European Centre for Press and Media Freedom jelentéseinek Magyarországról szóló egyes állításai nagy hasonlóságot mutatnak a különböző médiaszabadság-jelentések által megfogalmazott egyoldalú kijelentésekkel. A 2021-es és a 2022-es évre vonatkozó riportok felidézik például a Klubrádiót és a Tilos Rádiót érintő eljárásokkal kapcsolatos kritikákat, amelyeket az NMHH által kiadott korábbi elemzések tételesen cáfoltak. Emellett a jelentések több esetben szubjektív, alátámasztást nélkülöző megállapításokat tesznek, például „fojtogatott magyarországi médiatérről” írnak.
Az NMHH továbbra is támogatja, hogy szakmailag megalapozottan, az eltérő álláspontokat részrehajlás nélkül bemutatva értékeljék a médiaszabadság és a médiapluralizmus helyzetét Magyarországon. Ugyanakkor a jelentésekkel kapcsolatban felmerülő tartalmi és módszertani hiányosságok akadályozzák, hogy e dokumentumok megfeleljenek ezen elvárásoknak - zárul a Gondolához eljuttatott NMHH-jelentés.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
"Most itt is gyaníthattuk, hogy vannak olyan európai parlamenti képviselők, akiktől nem áll távol a gondolat, hogy a saját hazája ellen dolgozzon" - fűzte hozzá Orbán Viktor.
Veres András megjegyezte: a mai média világában pár másodpercre lehet az emberek figyelmét lekötni, de az Istennel való kapcsolat nem lehet egy pillanatnyi élmény része, az tartós, mély figyelmet igényel.
Bécs városa által idén is felmérés készült az általános és középiskolások között a vallási meggyőződésükről. Az eredmény sokkoló: a diákok többsége ma már muszlim hitű, nem keresztény.