Külföldi kritizálók füllentettek a hazai médiahelyzetről
2025. március 26. 16:17
Egyoldalú jelentésben kritizálja a magyarországi médiahelyzetet a European Centre for Press and Media Freedom, amely nagyszámú sajtó- és médiaszabadságot érintő incidenst azonosított hazánkban. A februárban közzétett Mapping Media Freedom – Monitoring Report kapcsán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss elemzésében áttekintette a 2021 óta kiadott jelentéseket, amelyekben módszertani hiányosságokat, tárgyi tévedéseket és szubjektív megállapításokat azonosított - jelentette a Gondolának az NMHH.
A lipcsei székhelyű szervezet által 2021 óta évente publikált riport a média- és sajtószabadság megsértésével kapcsolatos incidenseket országokra bontva monitorozza az EU tagállamaiban és tagjelölt országaiban. Az aktuális dokumentum folyamatosan romló tendenciáról számol be Európa-szerte, így Magyarországon is. A jelentés elsősorban fizikai támadásokkal, zaklatással, pszichológiai bántalmazással, tulajdon elleni támadásokkal, cenzúrával és jogi atrocitásokkal foglalkozik.
Az NMHH a 2024-es kiadást megvizsgálva egyebek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy az abban feltüntetett incidensek leírásai jellemzően a magyar médiahelyzettel kapcsolatos álláspontokat egyoldalúan megjelenítő forrásokra támaszkodnak. Kisebb arányban ugyan ellentétes nézőpontú lapokra is hivatkoznak, ezeket azonban gyakran az egyes incidensek megvalósításában szerepet játszó orgánumokként azonosítják. Emellett a jelentés elkészítésének átláthatóságát csökkenti, hogy nem nevesíti szerzőit. Megemlíthető továbbá, hogy az egyes országokban azonosított incidensek összehasonlíthatóságát nagymértékben rontja, hogy a dokumentum nem mutatja be lakosságarányosan az egy főre jutó esetek számát.
A Médiatanácsot már a 2021-es jelentés is politikai befolyás alatt álló szervezetként ábrázolta, pedig annak függetlenségét a médiatörvény garantálja. A 2023-as jelentés továbbá a médiapluralizmus helyzetét „kritikusnak” minősítette, miközben a legolvasottabb lapok és legnézettebb médiumok között eltérő nézőpontokat megjelenítő felületeket és csatornákat találhatunk. Megállapítható, hogy a European Centre for Press and Media Freedom jelentéseinek Magyarországról szóló egyes állításai nagy hasonlóságot mutatnak a különböző médiaszabadság-jelentések által megfogalmazott egyoldalú kijelentésekkel. A 2021-es és a 2022-es évre vonatkozó riportok felidézik például a Klubrádiót és a Tilos Rádiót érintő eljárásokkal kapcsolatos kritikákat, amelyeket az NMHH által kiadott korábbi elemzések tételesen cáfoltak. Emellett a jelentések több esetben szubjektív, alátámasztást nélkülöző megállapításokat tesznek, például „fojtogatott magyarországi médiatérről” írnak.
Az NMHH továbbra is támogatja, hogy szakmailag megalapozottan, az eltérő álláspontokat részrehajlás nélkül bemutatva értékeljék a médiaszabadság és a médiapluralizmus helyzetét Magyarországon. Ugyanakkor a jelentésekkel kapcsolatban felmerülő tartalmi és módszertani hiányosságok akadályozzák, hogy e dokumentumok megfeleljenek ezen elvárásoknak - zárul a Gondolához eljuttatott NMHH-jelentés.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
