Janovics Jenőre emlékeznek a magyar film napján Kolozsvárt
2025. április 30. 06:06
Janovics Jenőre (1872-1945), a magyar filmgyártás úttörőjére, színházigazgatóra, rendezőre, színészre emlékeznek szerdán, a magyar film napján Kolozsváron.
A Filmtett Egyesület és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által szervezett rendezvényen könyvbemutatóval és némafilmvetítéssel emlékeznek a kolozsvári színidirektorra, filmesre. A Művész (Arta) moziban 18 órakor kezdődő rendezvényen bemutatják Zágoni Bálint és Kurutz Márton Janovics Jenő - A kolozsvári filmgyártás megteremtője című kötetét. A gazdagon illusztrált képes album szerzői olvasmányos módon, tudományos igényességgel mutatják be Janovics szakmai életútját.
A kolozsvári színházigazgató életének 73 évéből hétben foglalkozott filmkészítéssel, de produceri és rendezői munkássága felbecsülhetetlen hatású. Műhelyéből került ki a teljes magyar némafilmgyártás csaknem egytizede, és világhírnévig jutó rendezők, színészek karrierjét indította el
- áll a könyv ismertetőjében.
A korabeli forrásszövegekkel kísért kötet Janovics mára már nagyrészt elveszett filmjeiről, de az általa megszervezett közösségről és a körülötte formálódó alkotói-szellemi közegről is áttekintést ad.
A kolozsvári rendezvényen a résztvevők filmrészleteket is láthatnak "a Szamos-parti Hollywoodból", Kertész Mihály 1914-ben készült A tolonc című némafilmjéből, mely az Oscar-díjas magyar-amerikai rendező legrégebbi magyar alkotása. A világhírű Sárga csikó című filmből is láthatnak részletet, melyet Janovics forgatókönyve alapján forgattak.
A vetítéseket élőzene kíséri: szaxofonon és hegedűn Roland Sax & Henczman játszik. Az esemény házigazdája Kardos M. Róbert színművész, a kötet kapcsán Halmágyi Erika beszélget a szerzőkkel. Az eseményre ingyenes a belépés.
Janovics Jenő kolozsvári színigazgatóként a Hunyadi (Avram Iancu) téri színház (jelenlegi román színház) építésében és a nyári színkör kőszínházzá (jelenlegi magyar színház) alakításában játszott fontos szerepet.
Filmgyártó és mozitulajdonos vállalkozóként, filmesztétaként, rendezőként és forgatókönyvíróként a magyar filmgyártás egyik úttörője volt. Filmstúdiójában 1914 és 1920 között hatvanöt némafilmet és öt moziszkeccset készített, országszerte huszonhat mozija volt. A kor divatjáról eltérően művészfilmek gyártására törekedett sajátos erdélyi színezettel, ezt a célkitűzését irodalmi alkotások és népszínművek megfilmesítésével kívánta elérni. Hangsúlyt fektetett a színháztól való eltávolodásra, ezért a filmjeihez számos felvételt külső helyszínen forgattak.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Brüsszelben egy ideje elfelejtették, vagy végtelen hataloméhségükben ignorálni merészelik a demokráciának azt az alapelvét, hogy az ellenzéket nem lehet teljesen kizárni mindenből. A liberálbalos társaság éppen azt ássa alá ezzel a gyakorlattal, amit maga naponta kér számon másokon: a fékek és ellensúlyok gyakorlatát.
Hölvényi György leszögezte: "Európa minden ellentmondásossága ellenére még mindig a világ legjobb helye, és a következő generációkon fog múlni, hogy ez így is maradjon", ugyanakkor a kontinensen a pénzvilág növekvő befolyása és a liberalizmus térnyerése is szélsőséges.
Szakály Sándor hangsúlyozta: Antall József úgy vélte, hogy a magyar nemzetnek mindenki a tagja, aki bármilyen formában magyarnak érzi magát. Ez az üzenet ma is aktuális – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: érdemes azon gondolkodni, hogy az Antall-kormány által kijelölt út hogyan vihető tovább a 21. században.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
