A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a 2020-ban elindított új Nemzeti alaptanterv alapján az érettségin a matematikai feladatsor gyakorlatiasabb lett, a magyar nyelv és irodalom pedig sokkal jobban épít a lexikális tudásra. 2024-ben már az új rendszer szerint érettségiztek a diákok, idegen nyelvből, digitális kultúrából pedig előre hozott érettségit is lehetett tenni az elmúlt években.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádióban elmondta, az érettségizők sokkal többen vannak manapság, mint 20 évvel ezelőtt. Egyrészt, mert már bizonyos szakmákhoz is szükséges, másrészt a továbbtanuláshoz elengedhetetlen, olyannyira, hogy a továbbtanulás esélye nagymértékben az érettségitől függ – jegyezte meg Horváth Péter. „Tehát, amikor arról beszélünk, hogy az érettségi tétje sokkal kisebb, mint régebben volt, akkor olyan értelemben ez biztosan nem igaz, hogy az érettségizők, akik tovább akarnak tanulni, azok a pontszámaiknak döntő többségét az érettségin szerzik” – fogalmazott.
A szakember az InfoRádió érdeklődésére arra is kitér, nehezebb-e az érettségi matematikából vagy magyarból, mint 25-30 évvel ezelőtt. Mint mondta, korábban nagyobb volt a tananyag, vagyis mélyebb ismeretek kellettek, vagyis az alsóbb szint – amit most közép szintnek nevezünk – nehezebb volt. Szerinte a központi felvételihez képest az emelet szint is egyszerűbb, bár inkább az kiemelendő, hogy mások az érettségi feladatok. Ami a magyar érettségit illeti, elmondta: elég hasonló az érettségi a 20 évvel ezelőttihez képest, bár van újdonság, ami 2024 előtt nem volt: a diákoknak egy irodalmi feladatsort is ki kell tölteniük, ami a lexikális tudást méri, egyfajta műveltségi teszt.
A matematikai feladatsor pedig gyakorlatiasabb lett – tette hozzá, kifejtve: az érettségin előkerülő témakörök sokkal közelebb állnak ahhoz, amik előfordulhatnak a mindennapokban: pénzügyi számítások, kamat, hitel, hogy a befektetésekkel kapcsolatban hogyan kell gondolkodni, hogyan értelmezzünk különböző statisztikai mutatókat (…), illetve a kombinatorika, valószínűségszámítás került előtérbe – sorolta, hozzátéve: kevésbé jellemzőek az elvont fogalmakra épülő feladatok, akár az egyenletek.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felavatták a Határtalan történet című térplasztikát és koszorút helyeztek el Széchenyi István szobránál a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulója alkalmából Budapesten.
Az írásbeli vizsgákat május 5. és 23. között rendezik. A mai – hétfői – napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 77 972, emelt szinten 2278 tanuló ad számot tudásáról.
Erdő Péter hangoztatta: "ennek az emberiségnek szüksége van Krisztusra! Szüksége van ránk (az egyházra) is, ha Krisztushoz tartozunk!". Úgy vélte, "a mai egyháznak mindenek előtt saját küldetése kérdésével kell szembesülnie".
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
