Kétszáz éve alapították a Magyar Tudományos Akadémiát
Felavatták a Határtalan történet című térplasztikát és koszorút helyeztek el Széchenyi István szobránál a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulója alkalmából Budapesten.
Utoljára frissítve: 2025. május 5. 20:34
2025. május 5. 14:23
A reformkor kiemelkedő személyiségének példáját a magyar nemzet legjobbjai követték az Akadémián az elmúlt 200 év alatt. Az első lépést azonban, ami a hazai tudományosság felemelkedésének folyamatát elindította, Széchenyi Istvánt tette meg - hangsúlyozta Freund Tamás, az MTA elnöke Széchenyi István szobrának megkoszorúzása alkalmából.
Az Akadémia két évszázada formálja, alakítja nemzetünket, identitásunkat, kultúránkat, a hazai és nemzetközi tudományt, átélte, elszenvedte, alakította vagy épp áldásként fogadta a történelem sorsfordító eseményeit - mondta az elnök. Kiemelte:
"Amikor fejet hajtunk Széchenyi István szobra előtt, fejet hajtunk azon hazafiak előtt is, akik vele együtt a nemzet felemelkedésén, a magyar nyelv művelésén és a hazai tudományos élet fellendítésén munkálkodtak." Kollár László, az MTA főtitkára a székház előtt található térplasztika avatásakor elmondta: a Határtalan történet című alkotás egy 80 méter hosszú idővonal, amely a székház bejáratától indul a tér szíve felé, illeszkedve a megújuló Széchenyi térhez. A körforgalom és a parkoló megszűnésével a kör közepének zöld területe szabadon bejárhatóvá vált volna az Akadémia felől - idézte fel a főtitkár, kiemelve: a tér átalakítása azonban elmaradt azt követően, hogy az országgyűlés állami tulajdonba vette azt 2022-ben. Ez annál is inkább fájdalmas, mert az új kialakítás alapkoncepcióját, ismereteink szerint, senki sem vitatja - tette hozzá.
Az alkotás 200 tartós mészkőlapból áll, amelyek az elmúlt 200 év fontosabb eseményeit, szereplőit jelenítik meg. A vonal arra is utal, hogy kilépünk a magyar nyelvű tudományos közösség központjából a nagyközönség felé - mutatott rá. Hozzátette: a vonal időben határtalan, az idővonal nem a múltba réved, hanem nyit a jövő felé.
Freund Tamás, az MTA elnöke beszédet mond az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ünnepi, 199. közgyűlésén az MTA Dísztermében 2025. május 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében felidézte, hogy 200 évvel ezelőtt Széchenyi és társai közüggyé és az MTA feladatává tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését. Emellett, mint mondta, ünnepeljük a reformkori magyar politikai elit felismerését is, hogy nemzetpolitikai programját csak akkor tudja megvalósítani, ha a kultúra és a tudomány kiválóságait maga mellé emeli „a nemzet elitjébe".
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Választmánya egyhangúan, újabb öt évre elnökké választotta Semjén Zsoltot - adta tájékoztatásul az OMVV a honlapján.
Kocsis Máté hangsúlyozta: ez a kormány nem tegnap lett békehívő, hanem a háború kitörésének pillanatában, 2022. február 24-én hangzott el először, hogy nem az öldöklést kell választani, hanem a békét és nemcsak azért, mert a honfitársaink élnek a határon túl, hanem azért is, mert a magyar gazdaság és az európai gazdaság meg fogja sínyleni a háborút.
Takács Péter emlékeztetett arra, hogy Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője örömét fejezte ki, hogy 50 magyarországi kórház felújítását sikerült lassítani, megakadályozni. Megemlítette, hogy az 50 kórházi épületen felül 33 mentőállomás is szerepelt a helyreállítási alap listáján, ám ezek közül van, amit már megvalósítottak nemzeti forrásból.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
