Kalmár Ferenc: Európa akkor tudta megoldani a problémáit, ha visszanyúlt a keresztény gyökerekhez
2025. augusztus 16. 22:06
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is, Európa pedig akkor tudta megoldani a problémáit, ha visszanyúlt a keresztény gyökerekhez, és napjainkban is ezt kellene tennie - hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton az erdélyi Válaszúton.
A Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos a válaszúti Bánffy-kastélyban vett részt a Hőseink nyomában és Keresztény ünnepek című fotókiállítások megnyitóján. A két tárlat a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány (KÁMME) két, határon túli alkotók számára meghirdetett fotópályázatára beérkezett munkákat vonultatja fel.
A 16. Kolozsvári Magyar Napok keretében megrendezett tárlat megnyitóján Kalmár Ferenc hangsúlyozta: a két kiállítás nem csak képeket, hanem történeteket, sorsokat és a közösség mélyen gyökerező emlékezetét tárja fel. A fényképeknek, ha nem is beszélnek, van mondanivalójuk - mondta.
A Hőseink nyomában kiállítás kapcsán rámutatott: a Kárpát-medencében minden generációnak megvoltak a maga hősei, akik kiálltak a magyarságért, a szabadságért és a jövőért. "Van, aki katonaként, van, aki tanítóként, papként vagy egyszerű földművesként lett hős. De közös bennük, hogy nem hátráltak meg, amikor meg kellett őrizni kultúránkat, nyelvünket, önazonosságunkat, sokszor embertelen körülmények között" - hívta fel a figyelmet. Kalmár Ferenc aláhúzta: mindenki hős, aki megőrizte éstovábbadja a magyar identitást, kultúrát, nyelvet.
Kitért arra is, hogy a képek nemcsak dokumentumok, emberi történeteket mesélnek el, melyekre emlékezni kell, mivel "aki emlékszik, az megtartja önmagát".
A két tárlat közötti kapcsolatra utalva közölte: nem találkozott olyan hőssel a magyar és az európai történelemben, aki ateista volt. "A kereszténység Európának alapja, kulturális alapja" - húzta alá.
Kifejtette: a Kárpát-medencében a keresztény hit nem csupán vallási hovatartozás, hanem "megtartó erő, láthatatlan kapocs, ami összeköti a családokat, a közösségeket, a generációkat". A kiállítás pedig arra emlékeztet, hogy a hit nem csak ünnepnapokon, hanem a hétköznapokban is jelen van - mondta, és megköszönte a szervező szervezeteknek a "nemzetmegmentő és nemzetfenntartó munkát".
Tóth Ernő, a KÁMME elnöke az anyaországi alapítvány tevékenységét ismertette, aláhúzva, hogy ez a határon túli magyar szervezeteket igyekszik hálózatba fogni.
A kiállítás anyagáról a közmédiának nyilatkozva elmondta: ez két pályázat anyagát tartalmazza. A Keresztény ünnepek címűt 2020-ban hirdették meg, és már több éve vándorol a Kárpát-medencében. A Hőseink nyomában címűt pedig 2024-ben, és a képeken nem csak a múlt, hanem a jelen és a jövő hősei is megjelennek - mondta.
Rámutatott: mindkét pályázatot határon túli alkotóknak hirdették meg azzal a céllal, hogy a magyarországiakhoz is közelebb hozzák a külhoni magyarság emlékeit, szokásait, ünnepeit.
Közölte: a két kiállítás anyaga első alkalommal kerül egy térbe, arra utalva, hogy a magyar megmaradás záloga a kereszténység és hőseink, "akik megalapozták azt, keresztények és magyarok lehetünk a Kárpát-medencében".
A jelenlévőket Nagy Tibor válaszúti református lelkész és Máté István, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperese is köszöntötte. A Válaszúti Református Egyházközség és a Kallós Zoltán Alapítvány együttműködésével megvalósult válaszúti kiállítás szeptember elejéig látható a felújított Bánffy-kastélyban.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.