Nem mond le a lisszaboni polgármester a siklóvasút balesete miatt
2025. szeptember 8. 09:44
Elismerte a városvezetés politikai felelősségét Lisszabon polgármestere, Carlos Moedas vasárnap a portugál fővárosban a hét közepén történt siklóvasúti szerencsétlenségben, de kijelentette azt is, hogy emiatt nem mond le posztjáról. A Gloria nevű sikló egy kabinjának múlt szerdai kisiklása miatt 16-an meghaltak és 23-án megsebesültek, jelentős részben külföldiek. A hétvégén közzétett első hivatalos vizsgálati eredmények szerint a tragédiát az egymást egyensúlyban tartó két kabin közötti kábel elszakadása okozta.
Moedas a SIC Notícias televíziónak vasárnap azt mondta, hogy a városvezetés politikai felelősséggel tartozik a tömegközlekedés működtetéséért, de nem tett semmi olyat, ami a konkrét esetben a karbantartás hiányosságához vagy mulasztáshoz vezetett volna a siklót üzemeltető Carris cégnél. Hozzátette, hogy nem kell lemondania a közlekedésért felelős helyettesének sem, és a balesettől függetlenül méltatta a Carris dolgozóinak szakértelmét. Hangoztatta azt is, hogy ha a vizsgálat során tisztázódik a felelősség kérdése a tragédiát okozó problémáért, meg fogja tenni a szükséges lépéseket. Nem sokkal korábban nyilatkozva Marcelo Rebelo de Sousa portugál államfő is kijelentette, hogy a polgármesternek politikai értelemben felelőssége van a történtekért. Ő sem tett utalást ugyanakkor arra, hogy távoznia kellene posztjáról Moedasnak, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy a közelgő helyhatósági választásokon harcba kíván szállni az újabb mandátumért.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.