Szeptember 27-én mutatják be A tánc 30 árnyalata című új táncos országimázsfilmet
2025. szeptember 11. 16:06
Szeptember 27-én a Nemzeti Táncszínházban mutatják be A tánc 30 árnyalata című új táncos országimázsfilmet, amelyben harminc együttes látható ikonikus magyar helyszíneken.
A Nemzeti Táncszínház 30 törzsegyüttesének részvételével forgatott alkotás, többek között az Egri várban, a Szépművészeti Múzeumban és a miskolci Avasi kilátónál mutatja be a magyar táncművészet virtuozitását és sokszínűségét - írták a színház csütörtöki közleményében.
"Ilyen átfogó, országos összefogással készült táncfilm korábban még nem született" - idézték Ertl Pétert, a Nemzeti Táncszínház igazgatóját.
A Nemzeti Táncszínház megbízásából a DelbeauFilm készítette az alkotást, amely a Petőfi Kulturális Program részeként valósult meg, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával. Rendező-operatőrként és vágóként Delbó Balázs, rendezőasszisztensként és vágóként Fontányi Gréta, producerként Hóbor Helga, fotósként pedig Kaszner Nikolett működött közre a film készítésében.
A közlemény szerint a film különlegessége, hogy nem lineáris történetet mesél el, hanem vizuális esszéként szövi egybe a mozdulatokat, a helyszíneket és a stílusokat. A néző képek, gondolatok és érzelmek sodrásában tapasztalhatja meg, hogyan lehet a tánc egyszerre identitásőrző erővé és modern művészi kifejezőeszközzé - fogalmaztak.
A film alkotói hét fejezetben bontják ki a magyar táncművészet világát. A Gyökerek és szárnyalás című rész a hagyományból és történelemből táplálkozó gyökereket mutatja be, amelyek stabil alapot adnak a szárnyalásnak, új színpadi műfajok születésének.
A Mozgásba öntött gondolat azt vizsgálja, hogyan válik a teszt a szavak nélküli üzenetek hordozójává. A Test költészete a táncot versként jeleníti meg: a mozdulatok egymásba simulnak, lüktetnek, majd a zene ölelésében képek és hangulatok sodrásaként hatnak. Az Organikus rezgések a test belső rezdüléseit emeli ki: a mozdulatok hol lágyak és visszafogottak, hol hirtelenek és vadak, mintha feszültséget vezetnének le.
A film második felében a jövő és a határfeszegetés áll a középpontban. A Jövő táncosai című fejezetben azt mutatják be, hogyan épül a múltból a jelen, és hogyan nyílik kapu a holnap felé.
A Színpadon a valóság című részben a belső ösztönök előtérbe, a mozdulatokat nem a tanult forma, hanem a felszabadult energia diktálja. Végül az Akadémikus formák - Határfeszítés a technikai fegyelmet állítja szembe a formahatárok átlépésével, ahol a tánc saját nyelvét keresi.
A tánc 30 árnyalata országszerte is látható lesz, a szeptember 27-i díszbemutatót követően a film vetítéssorozata folyamatosan bővül, az első időpontok és helyszínek között szerepel Lovasberény, Tiszasüly, Kolontár, Nemesnádudvar, Újkígyós, Felsőtárkány, Petesszőlős, Tatárszentgyörgy, Berhi Petőfaháza és Ózdőmi.
műsor a Nemzeti Táncszínházban is látható lesz a film a Kulisszák mögött című programsorozat keretében, ahol a vetítés mellett bejárási lehetőség várja a közönséget: a látogatók Ertl Péter igazgató és vendégművészek kíséretében fedezhetik fel a színház rejtett tereit.
A sorozat első állomásain október 17-én a Pécsi Balett, november 14-én a Szegedi Kortárs Balett, december 17-én pedig a Győri Balett áll majd a fókuszban - olvasható a közleményben.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Mert nem csak az a bűnös, aki végül meghúzza a ravaszt, hanem az is, aki a – jellemzően mentálisan sérült embereket – az erkölcsi szakadék mélyére taszítja.
Valódi háborús beszédet mondott szerdán az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke - csak az európai uniós ügyek felelős miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
