Példaértékű vízügyi beavatkozás valósult meg a beregi Kőris-erdő úgynevezett sekély elárasztásával, ami egy új gondolkodásmód kézzelfogható bizonyítéka a vízhiány pótlásában - jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Gulács határában.

V. Németh Zsolt a beavatkozás helyszínén tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az elmúlt évek időjárási tapasztalatai világosan megmutatták, hogy a vízhiány és az aszályos időszakok tartósabbá válása nem átmeneti jelenség, hanem tartós kihívás, amelyre mezőgazdasági, ökológiai, társadalmi és gazdasági megoldásokat kell találni.

Emlékeztetett, májusban a kormány az ország szinte egészén fennálló súlyos csapadékhiányra reagálva aszály veszélyhelyzetet hirdetett és azonnali vízvisszatartási intézkedésekre adott felhatalmazást, amely célra 4,7 milliárd forintot biztosított.

Ebből számos beavatkozás indult el országszerte, köztük a mostani projekt, amiben a Tisza vizét ideiglenes duzzasztással, a meglévő műtárgyak és egy kisebb, erdőt átszelő csatorna segítségével juttatják el egy kőriserdőbe - ismertette az államtitkár.

Megjegyezte, a mintegy 30 hektáron közel 80 ezer köbméter vizet tartanak vissza, átlagosan 20-30 centiméteres vízmélységgel. Ez az ideiglenes vízborítás nemcsak a fák egészségét védi, növekedését serkenti, hanem új élőhelyet biztosít számos állat- és növényfaj számára.

V. Németh Zsolt rámutatott, a beregi vízhiány kezelése nem az egyetlen ilyen lépés a körzetben: idén hat tiszai holtmeder vízpótlását is elvégezték több mint másfél millió köbméternyi víz betáplálásával.

Ezek az intézkedések együtt járulnak hozzá ahhoz, hogy a térség ellenállóbb legyen a klímaváltozás hatásaival szemben - tette hozzá az államtitkár.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója azt hangsúlyozta, ez a projekt nemcsak az erdő öntözéséről szól, hanem arról, hogy a térségben elkezdődjön a talajvízszint visszaemelése.

Ez egy tesztüzem, van egy olyan megoldás kis túlzással kulcsrakészen, ami a végleges víztározásra is lehetőséget ad, ehhez azonban szükséges az infrastruktúra, a közút, a környező szántóföldek tulajdonosainak hozzájárulása, illetve az erdőgazdálkodás üzemrendjének a vízmegtartáshoz történő igazítása - mondta a WWF magyarországi igazgatója.

Sipos Katalin hozzátette, a projekt tervezése európai uniós kutatás-fejlesztési pályázat segítségével valósult meg, de a programban mintegy 20 millió forint értékben vállalati finanszírozás is megjelent.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese elmondta, az ország árvizeknek leginkább kitett területén fontosak az árvízvédelmi beruházások, de a klímaváltozás miatt hatékonyabban kell gazdálkodni a vízkészleteinkkel is.

Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselő kiemelte, az aszályvédelmi akcióterv és a Vizet a tájba program a gazdák és a térségben élő emberek nagy megelégedésére szolgál.