Csengey esetében, mint minden nagyszerű egyéniségnél, megnyíltak a szellemi kapuk, és áttörte az elmúlt évtizedek homályát az ő eleven lénye – fogalmaz Bakos Katalin filmrendező.
Délvidéken az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör és a szegedi Jobb Szegedért Egyesület szervezésében, a közelmúltban Szent Mihály ünnepének estéjén Hungarikum ünnep címmel tartottak konferenciát.
Többségükben ingatlanvásárlásra és annak felújítására vették fel a falusi csokot a családok a támogatás első időszakában, vagyis sokan költöztek a támogatás segítségével – derül ki a Magyar Nemzet összeállításából.
A Nemzeti Fórum Kölcsey Köre keretében emlékeztek meg a nemrég elhunyt Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép mestere életéről, munkásságáról, Budapesten a Polgárok Házában.
Nemcsak Budapesten, hanem már a fővárossal, különösen a Budával szomszédos településeken is jelentősen megdrágultak a saját célú építkezésre alkalmas telkek.
A magyarországi települések háromnegyedében felhasználható lesz az úgynevezett falusi csok. Ez egyrészt arra a sajnálatos tényre utal, hogy ennyi faluban csökkent a népesség az elmúlt években, másrészt viszont a lehetőség nagyon szélesre nyitja az otthonteremtés lehetőségeit.
A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel.
Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
A Kárpátaljai Református Egyház egyházkerületi ünnepi közgyűlésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy "hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa".
A „jogvédő" NGÓ-knak az ukrajnai háborúval kapcsolatban tanúsított szemforgató hozzáállása leleplezte őket abban, hogy minimális érzékenységet sem tanúsítanak a valóban életveszélyben lévő kárpátaljai nemzettársaink iránt, hanem kizárólag a megrendelői igények szolgai végrehajtásában merül ki ténykedésük – fogalmaz Hetzmann Róbert.
Barcsay Jenő, a mester életműve egyedülálló egyetemes értékeivel teszi gazdagabbá az erdélyi magyar képzőművészetet, s a teljes magyar képzőművészetet – fogalmaz Feledy Balázs.