A háború vagy béke kérdése uralta a múlt héten a világpolitikát és a magyar belpolitikát is – jelentette ki lapnak Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központ igazgatója. Az orosz–ukrán háborúban a felek a tavaszi sártenger előtti időszakban még megpróbálták javítani a pozíciójukat. Az oroszoknak ez Bahmutnál nem sikerült, az ukránok tartják a frontot. A politológus úgy fogalmazott, az oroszoknál most az erőgyűjtés zajlik, az ukránok pedig ellenoffenzívára készülnek, a Krím félszigetet akarják elzárni, visszafoglalni. Ez szimbolikus vereség lenne az oroszok számára, az ukránoknak viszont erkölcsi győzelem, amelytől az orosz háborús morál további romlását remélik.

Az ukránok most éppen – folytatta az elemző – a tervezett ellentámadásukhoz követelnek újabb fegyvereket, harci repülőket. Csakhogy az a probléma – utalt rá Kiszelly –, hogy az egyre modernebb technikát az ukránok nem tudják kezelni, ezért a harci gépek bevetéséhez szükségük lenne egy új Condor-légióra. (A Condor-légió a spanyol polgárháborúban a nacionalista erők fegyveres hadteste volt, amely a német légierő és a Német Hadsereg önkénteseiből verbuválódott.) Egy ilyen katonai segítségnyújtáshoz azonban meg kellene dolgozniuk a nyugati közvéleményt, hogy elfogadják a harci vadászgépek küldését – hangsúlyozta a politikai elemző.

Rámutatott: a németek ezért szövetségeket építenek, ezért ment Olaf Scholz német kancellár Washingtonba, hogy ne maradjanak egyedül a vadászgépek szállításában. Mindezek azonban a háború eszkalálódásának biztos jelei, és a harci gépek várható küldése esetén az oroszok már a totális háborúra készülnének – tette hozzá. Miután az ukrajnai háborúra vonatkozó konszenzus nélkül ért véget a világ legfejlettebb államait tömörítő G20-csoport külügyminisztereinek újdelhi találkozója, egyértelművé vált, hogy a kínai béketerv a világ kétharmadának szól – emelte ki Kiszelly Zoltán. Hozzátette: a világ kétharmada nem támogatja a nyugati szankciókat, sőt, ebben egyfajta újgyarmatosítást lát. A harmadik világ országai ugyanis szeretnének olcsó orosz olajat vásárolni, a Nyugat viszont erről beszélné le őket. Ezért nem csatlakoznak a nyugati szankciókhoz, ezért mondott nemet India is, sőt a miniszterelnökük arról beszélt, hogy inkább a gabonaszállításokat kellene növelni.

Mindenki tudja, hogy új hidegháború küszöbén állunk – hangsúlyozta a politológus, amelynek jele, hogy az Amerikai Egyesült Államok a NATO egyes tagállamainak bevonásával próbálja meg enyhíteni Ázsiában vagy épp Ausztráliában a globális kínai befolyást. Ugyanakkor, jegyezte meg, a kínaiak a múlt héten megtiltották, hogy a négy nagy globális könyvvizsgáló cég auditálja Nyugaton a mérlegüket. Ennek hiányában a jelenlegi szabályok szerint a kínai cégek részvényei nem foroghatnak a nyugati tőzsdéken. Ez is a szétválás jele – fogalmazott Kiszelly. Minket, magyarokat pedig azért „masszíroz” az amerikai kormányzat meg David Pressman budapesti amerikai nagykövet, hogy álljunk be a sorba, és a nyugati világ szankciós politikáját kövessük.

A lap felvetésére egy másik béketervről, amellyel a Vatikán állt elő, is beszélt az elemző, aki Sztálin szavait idézte – Hány hadosztálya van a Vatikánnak? – , és azt mondta, a Vatikán ereje a pápa erkölcsi entitásában fogant, neki nem hadosztályai vannak, hanem tekintélye, üzeneteire az egész világ odafigyel. A béke kérdésében a pápa most a magyar álláspontot erősítette meg a nyugati világon belül – érvelt a politikai elemző.

A parlamenti szezonnyitó kapcsán Kiszelly kifejtette, idehaza jól érzékelhetően fotel- és Facebook-ellenzékről beszélhetünk. Eddig az ellenzéket az akkumulátorgyárak foglalkoztatták, ám most, hogy konfliktus robbant ki a Magyar Orvosi Kamara és a kormány között az ügyeleti rendszer átalakítása okán, átnyergeltek erre a területre. Ilyen szempontból látszik, hogy fotelben ülnek, és a lájkbajnokságot akarják megnyerni. Nem visznek végig ügyeket, nem állítanak valódi alternatívát. Ha reggel olvasnak valamit az újságban, délre csinálnak egy sajtótájékoztatót, este bemennek valamelyik ellenzéki buborékmédiába, vagy legyártják a saját videójukat, aztán visszaülnek a fotelbe. Ez az ellenzéki működés rendje.

Kiszelly Zoltán hozzátette: a kormány az ügyleti rendszert akarta átalakítani, amire az orvosi kamara etikai vizsgálattal kezdett fenyegetőzni. A konfliktus lényege, hogy két megyében kipróbálják az ügyeleti rendszert, és ha sikeres, akkor tovább viszik a reformot. A kamara viszont szabotálta, blokkolta ennek az új rendszernek a próbaüzemét, a kormány ezért döntött a kamara jogosítványainak megnyirbálása mellett – jelentette ki az elemző.

Két friss közvélemény-kutatásról is kérdezték a politológust. Kiszelly ennek kapcsán felvetésükre, hogy az ellenzéket leuraló DK nagyon távol áll az általa hangoztatott, húszszázalékos támogatottságtól, megjegyezte: miután a Nézőpont Intézet tíz, a Medián viszont tizenkét százalékra mérte a DK-t, egyezzünk ki tizenegy százalékban. A magyar társadalom fő témája a háború vagy béke kérdése – hangsúlyozta. Igazából csak a Fidesz mondja azt, hogy a béke pártján áll, az ellenzék viszont a háború oldalán. A Nyugat addig vinné a háborút, ameddig Ukrajna nem nyer, és az oroszok ki nem vonulnak teljesen Ukrajnából. A szankciók azonban nem érik el a céljukat, mert a világ kétharmada kereskedik Oroszországgal. A Fidesz tárgyalások útján akarja a konfliktust rendezni, mert a békét csak egy semleges Ukrajna tudja elhozni a térségben.