V4-csúcs Pozsonyban: Béke, biztonság és gazdasági növekedés
A napirendi pontok között szerepel egyebek mellett az ukrajnai háború, valamint az, hogy július elsejével Csehország átveszi a soros elnökséget Szlovákiától – írja a Magyarnemzet.hu.
2023. június 26. 12:07
Ukrajnai háború, energiabiztonság, zöldátállással kapcsolatos kihívások és Csehország soros elnöksége a visegrádi együttműködésen (V4) belül – ilyen kérdésekről fognak tárgyalni az országcsoport vezetői hétfőn Pozsonyban. A csúcstalálkozón hazánkat Orbán Viktor miniszterelnök személyesen képviseli. Az országcsoport 1991-ben alakult meg akkor még három közép-európai ország, Lengyelország, Magyarország és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság részvételével, utóbbi két évvel később vált ketté Csehországra és Szlovákiára, és lett így négytagú a szövetség. A V4 célja a tagállamok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete.
Már javában zajlanak az előkészületek a V4-ben annak kapcsán, hogy június 30-án lejár Szlovákia V4-elnöksége, július elsejétől az elnöki posztot egy éven keresztül Csehország tölti be. Prága a soros elnöki programjában már ismertette, hogy a tervek szerint a következő egy évben az emberi kapcsolatokra, a gazdaság és az üzleti élet összekapcsolására, valamint az Ukrajna elleni orosz háborúra fogja helyezni a hangsúlyt. „Olyan országokkal szeretnénk jobb kapcsolatot teremteni, amelyek ugyanabban a régióban vannak és ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint mi” – közölte Jan Lipavsky cseh külügyminiszter. Prága emellett kilátásba helyezte a katonai együttműködés elmélyítését, valamint tárgyalásokat is kíván folytatni az orosz agresszióval szembenéző Ukrajnának nyújtott segítségről.
Az országcsoporton belül azonban nincs egységes álláspont az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás kérdésében. Hazánk a békepárti állásponttal összhangban továbbra is elutasítja a fegyverek küldését a posztszovjet országba, és a magyar kormány ahhoz se járult hozzá, hogy halált okozó fegyverek áthaladjanak Magyarországon. Pozsony, Prága és Varsó viszont úgy látja, fegyverekkel is támogatni kell a kelet-európai országot a több mint egy éve tartó háborúban. Az elmúlt időszakban sorra jelentek meg olyan híresztelések, amelyek szerint az eltérő álláspontok következtében gyengült az együttműködés, ám a szakértők és a tagállamok politikusai is mást mondanak.
Két héttel ezelőtt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a visegrádi négyek védelmi minisztereinek találkozóján azt hangoztatta: bár sokan temetik a visegrádi együttműködést, a szövetség nagyon is él, nagyon is tud és akar közösen dolgozni a térség biztonságáért és jólétéért. Hozzátette: bár a háború lezárásához vezető utat máshogy látják, a pragmatikus szakpolitikai kérdésekben továbbra is a párbeszéd és az együttműködés fémjelzi a visegrádi négyek kapcsolatát.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az egyetlen olyan párt Magyarországon, amelynek az alapításától megfogalmazott minden programpontja ma is vállalható, és lényegében megvalósult - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke A kereszténydemokrata szellemiség a 20. században címmel rendezett konferencián kedden Budapesten, a jezsuiták Párbeszéd Házában.
Előszeretettel tetszeleg a korrupció elleni küzdelem élharcosának szerepében. Ennek megfelelően bevezetett egy új etikai kódexet a parlamenti vezetők családi, érzelmi vagy gazdasági természetű összeférhetetlenségi ügyeinek jobb átláthatósága érdekében, ami ugyancsak derék dolog, csak az vele a gond, hogy önmagát kivette a szabályozás alól - leplezi le a szélsőséges EU-politikust Bánó Attila
Németország második világháború utáni történelmében nem volt példa arra, hogy a kancellárjelöltnek az első szavazáson ne sikerüljön megszereznie a szükséges többséget.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
