Szilágyi Péter – archív/MTI/Kovács Tamás
A magyarság a 20. század végére, a 21. század elejére világnemzetté vált, hiszen 15 millió magyar él szétszóródva a világban, az anyaországban, a Kárpát-medencében és számos más térségben - mondta szombaton Londonban Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: a cél az, "hogy aki magyar, azt megtartsuk magyarnak".
Szilágyi Péter, aki a magyar közösségvezetők országos találkozóján tartott előadást az Egyesült Királyságban működő magyar közösségek vezetőinek, kijelentette: 2010 óta a nemzetpolitika olyan mértékben előtérbe került a szakpolitikák között, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumban is jelentős fordulatot lehetett tapasztalni ezen a téren.
Hangsúlyozta: 2010 előtt nem volt meg a mára kiépült intézményes kapcsolattartás sem a kárpát-medencei, sem a diaszpórában élő magyarsággal.
Felidézte: 2004 után megszűnt a Magyar Állandó Értekezlet, az a fórum, amelynek révén a kormány kapcsolatot tartott a határon túli magyarsággal, de ez az intézmény 2010-ben újraindult.
A helyettes államtitkár elmondta: a járványhelyzet ezen a szakpolitikai területen is számos nehézséget okozott, komoly feladatokat kellett végrehajtani annak érdekében, hogy működőképes maradjon e kapcsolattartás, a támogatás és a kapcsolódó programok.
Ezt sikerült megoldani, 2020-2021-ben és 2022-ben is működött ez a szakpolitikai tevékenység, azokban az években is meghirdették a fórumokat és a programokat - mondta Szilágyi Péter a londoni Magyar Házban tartott, a magyar nagykövetség és a Magyarok Angliai Országos Szövetsége együttműködésével rendezett találkozón.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy szombattól lehet pályázni a Kőrösi Csoma Sándor-program 2023. október 1-én induló új programszakaszára. Elmondta: a pályázók a www.kulhonimagyarok.hu, illetve a www.korosiprogram.hu honlapon jelentkezhetnek, és az ösztöndíjasokat fogadó szervezeteknek is ezeken az oldalakon kell jelezniük fogadási készségüket.
Az ösztöndíjas-jelöltek és az őket fogadni kívánó magyar szervezetek július 31-ig jelentkezhetnek.
Fontos, hogy a fogadó szervezetek pontosan írják le, milyen tudásszintű ösztöndíjasokat várnak - mondta a nagy-britanniai magyar közösségek vezetőinek tartott szombati londoni tájékoztatóján a nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
Szilágyi Péter kiemelte az újdonságok között, hogy a korábbi 20 év alsó korhatár helyett már 18 éves kortól is lehet jelentkezni. Azok is jelentkezhetnek, akik még nem töltötték be 18. életévüket, de a kiutazás idejére már elérik ezt az életkort - tette hozzá.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy négy területen - cserkésztevékenység, hagyományőrzés, oktató-nevelő munka, valamint közösségi, sport-, média- és kulturális tevékenység ellátása - várják az ösztöndíjra pályázók jelentkezését.
Szilágyi Péter szerint örömre ad okot, hogy Nagy-Britanniában is jelen van a cserkészet. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség és a Nemzetpolitikai Államtitkárság kitűnő kapcsolatot alakított ki az elmúlt években, az államtitkárság támogatja a szövetséget és a külön jogi személyként működő cserkészcsapatokat is - hangsúlyozta.
A helyettes államtitkár elmondta: a diaszpórából hazaköltözni kívánók támogatására jön létre a Hazaváró Iroda (Welcome Office). Ennek célja nem a kárpát-medencei, hanem a diaszpórában élő magyarság megszólítása, valamint az adminisztratív akadályok közös leküzdése és a magyarországi érvényesüléshez szükséges információk átadása.
"Nem állunk jól lélekszám szempontjából, a jövő nagy feladata az, hogy aki magyar, azt megtartsuk magyarnak" - fogalmazott londoni előadása végén a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
"Az ukrán-orosz háború elzárta a másik irányt, ezért Szerbia elsőrendű biztonsági lehetőséget és garanciát adó országgá vált Magyarország számára. Nincs fontosabb ország Magyarország szempontjából, a magyar biztonság szempontjából ma, mint Szerbia" - mondta a kormányfő.
-
Semjén Zsolt éves meghallgatásán kifejtette: az egyházi tanintézményekbe átlagosan négyszeres a túljelentkezés.
-
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Európának még az országunknál szerencsésebb részein sincs ilyen széles léptékű, alapellátástól a kórházi ellátásig biztosított külön gyermekgyógyászat, illetve nem sok ország mondhatja el magáról, hogy védőnői és gyermekorvosai is vannak.