Dr. Benda József – bendajozsef.hu

A magyar termékenységi rátát a jelenlegi 1,5-ről 2,1-re kell növelni. A Kárpát-medencében egységes családtámogatásra van szükség. Milyen módszerek eszközök kellenek, hogy a családok több gyereket vállaljanak és ne fogyjon tovább a magyarság lélekszáma? Dr. Benda József társadalompedagógusnak tett föl kérdéseket a Gondola. 

– Elnök úr, az 1990-es rendszerváltoztatás óta népességünk az államhatárokon belül több mint egymillióval csökkent. Ezért a súlyos háborús veszteségért mennyiben okolható a mindenkori társadalomvezetés?

– Egy 60-70 éve tartó folyamat végkifejleténél tartunk. A helyzet rendkívül összetett és a kezelése elkésett. Ma már olyan típusú megoldásról nem beszélhetünk, amely a 10 milliós hazai és a 30 évvel ezelőtt 3-4 milliós határon túli népesség megmaradását jelenti.

noe.hu

A felelősség leginkább a korábbi kormányokat, háttér intézeteket – és nem kis mértékben – az értelmiséget terheli. Fekete Gyula még idejekorán felhívta figyelmet a probléma súlyosságára, és szinte egész életművét a probléma megoldásának népszerűsítésére tette fel, de csak a marginalizálódás és a kigúnyolás jutott számára. Később Kopp Mária, majd Demény Pál, Botos Katalin és más, hasonló súlyú professzorok szólaltak meg a témában, szintén eredménytelenül. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már 1990-ben jelezte, hogy harminc évhez közeledik a legnagyobb létszámú korosztály, amely még képes lehet a harmadik születési hullám elindítására, és később már nem lesz lehetőség a változtatásra – hiába. Legutóbb a 2020-ban megjelent „Megújulás a szeretetben” című körlevelében így foglalt állást: „Az első életévben az állandó anyai jelenlét biztosítja a legjobban a csecsemő idegrendszerének, érzelmi életének teljes körű, zavartalan fejlődését. Az Egyház és a társadalom különleges összefogására van szükség ahhoz, hogy a gyermek számára szükséges gondoskodást megkapja. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy lehetőség nyíljon az édesanyák otthon maradására és a személyes törődés kereteinek, a nagycsaládos életpályamodell kiteljesítésére.” Nem talált meghallgatásra.

noe.hu

A mi 2016 óta működő civil szervezetünk (Összefogás a Gyermek és Családbarát Magyarországért), és 2018 óta a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya folyamatosan jelzi a történelmi bizonyítékokkal alátámasztottan eredményes beavatkozások szükségességét. Eddig mindössze annyi eredményt sikerült elérnünk, hogy a téma a közbeszéd részévé vált. A 150 fölött megtartott konferencia, workshop, 2 könyv, 160 szakcikk és média megjelenés sem volt elég ahhoz, hogy a több mint 200 szakértő által javasolt kulcs beavatkozások megtörténjenek. Még arra sem volt elég, hogy meghívást kapjunk a Budapesti Demográfiai Csúcsra.

– Volt, aki már 1990-ben megírta, hogy Magyarországon a magyar kultúrát kell az első helyre emelni, mert ez a demográfiai folyamatokra is hat. Akkor megvolt ehhez a káderállomány. Ma hogyan állíthatjuk a kultúrát a népmozgalom szolgálatába?

– Sok minden történt már a kultúra, a média, a közvélemény átalakítása irányában. Ami közvetlen demográfiai hatású beavatkozás lehetne, két-három olyan kulcselem, amely nélkül érdemleges elmozdulás nem várható. A helyzet ma már – a beavatkozások összegszerűsége ellenére – rendkívül terhelt. Soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, mint tavaly, és ami különösen ez évben várható. A KSH előzetes adatai szerint 85.000 körül várható a születések száma. A helyzet kezeléséhez nélkülözhetetlen elemek:

Egy széles körű felhatalmazással rendelkező Család és Közösségfejlesztő minisztérium, elkötelezett szakemberekkel

Nemzeti demográfiai stratégia kidolgozása és konzekvens végrehajtása

A nagycsaládosok kiemelt támogatása.

Ezek nélkül még a lejtmenet korrekciójára sem látok esélyt.

– A Magyar Közgazdasági Társaság 61. vádorgyűlésén a Demográfiai Szakosztály is tarthat önálló szekciót. Címe: A Kárpát-medencei magyarság jelene és jövője. Hogyan javíthatja a helyzetet az a szellemi műhely, és az ott elérhető nyilvánosság?

– Szakosztályunk 5 éve folyamatosan tart konferenciákat, és jelentet meg szakmai írásokat. Némi nyilvánosságot tudunk a biztosítani a szakérőink által hasznosnak vélt elemzéseknek, javaslatoknak, programoknak. Az elmúlt években folyamatosan tárgyaltunk olyan témákat, mint a főállású szülőség programja, a nyugdíjrendszer és a gyermekvállalás összefüggései, a fiatalok lakáshoz jutásának lehetőségei, a pandémia, a demográfiai tél, a fenntartható népesség és mások. Számos média tudósít rendszeresen rendezvényeinkről. Mi ennyit tudunk tenni az ügy érdekében.

Molnár Pál