Magyar sajtó kell a magyar nemzetpolitikához
Potápi Árpád János a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón rámutatott: az elmúlt évek munkájának köszönhetően a nemzetpolitika ma már hálózatok szövetsége. Ilyen hálózat a médiában is létrejött, ennek építése harminc évre nyúlik vissza, és azóta folyamatosan erősítik - mondta.
2023. december 9. 22:32

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára beszédet mond a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón Visegrádon 2023. december 9-én. MTI/Hegedüs Róbert

A magyar média nélkül elképzelhetetlen a nemzetpolitika - hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szombaton Visegrádon.

Potápi Árpád János a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón rámutatott: az elmúlt évek munkájának köszönhetően a nemzetpolitika ma már hálózatok szövetsége. Ilyen hálózat a médiában is létrejött, ennek építése harminc évre nyúlik vissza, és azóta folyamatosan erősítik - mondta.
   
Felidézte Antall József egykori miniszterelnök szavait, miszerint lélekben és érzésekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.
   
Ez indította útnak a modern kori nemzetpolitikát, amelyet a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítése követett - emelte ki az államtitkár.
   
Potápi Árpád János 2010-től a nemzetpolitika területén több szakaszt különített el. Első lépésként megteremtették az új jogszabályi hátteret, elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Jól átgondolt programrendszer épült ki, a magyar kormány diaszpórapolitikáját a világ számos országában figyelik és átveszik - hangsúlyozta.
   
Hozzátette, 2014-től a gazdasági fejlesztések és a szülőföldön való boldogulás került a fókuszba, majd 2020 után a hálózatok kiépítése felé léptek.
   
A hagyományos és online eszközöket ötvözve szeretnének eljutni a világ magyarságához éljenek bárhol - mutatott rá.
   
Az eredményeket áttekintve kitért arra, hogy 5500 intézményt támogatnak és 37 ezer támogatást nyújtottak 2010 óta.
   
Beszámolt arról, hogy 2023-tól az oktatási-nevelési támogatást 22 400 forintról 100 ezer forintra emelték.
   
Elsődlegesnek nevezte a magyar óvodát; szerinte ha ott el tudják érni a gyermekeket, akkor utána valószínűleg magyar iskolába íratják őket a szülők.
   
Potápi Árpád János a jövőre nézve oktatási központok kialakítása, koncentrált oktatási intézményrendszer kialakítása mellett érvelt. Azt mondta, ez nem csak a szülőknek lenne jó az intézményválasztás szempontjából, a gyermekek magyar identitását is erősíteni lehetne.
   
Az államtitkár szólt a Határtalanul! programról, amelynek keretében 10 ezer kirándulást támogattak és több mint 520 ezer anyaországi diák jutott el külhonba.
   
Szólt a vállalkozás fejlesztési programról, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium valósít meg.
   
Támogatják továbbá a sportakadémiák működését, és elindult a Kárpát-medencei lovas program is - sorolta.
   
November 16-án elindult a Hazaváró program, amellyel a Magyarországra visszatérőket szeretnék segíteni. 27 kormányablaknál működik egy-egy olyan ablak, ahol az ehhez szükséges adminisztratív segítséget biztosítják, illetve online módon is lehet használni magyar és angol nyelven.
   
Jelezte: 2024 az együttműködő nemzet éve lesz, amellyel kifejezik, hogy minden nehézség ellenére a magyar nemzet egységét tovább tudják erősíteni.
   
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke arról beszélt, hogy figyelemhiányos korban élünk és a sokszor "betűhiányos" fiatalok már nem olvasnak, hanem rövidfilmes produkciókat néznek.
   
Egyre inkább jelen vannak a hibrid műfajok, amelyek között a rövid videók kiemelt helyet foglalnak el - mutatott rá.
   
A print média értékelése szerint "haldoklik", már csak egyfajta "örökség formájában velünk lévő hagyomány", sokszor csak bizonyos generációk kedvéért tartják fenn.
   
Eltűnt a márkahűség az online médiában, a direkt elérés - tette hozzá, majd kitért a TikTok-alkalmazásban rejlő lehetőségekre. Megjegyezte: ma már a Facebook elavultnak számít, a TikTok felületén 13,2 milliárd videót tekintenek meg havonta a felhasználók.
   
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy versenyhelyzetbe került az újságírás a különböző médiafelületekkel.
   
Nem szabad versenytársnak tekinteni azt az újságírást, azt a műfajt, amelyet a jelenlévők képviselnek, fontos azokat is kiszolgálni, akik a minőségi újságírást várják el - hangsúlyozta.
   
Kitért arra is, mi különbözteti meg a neoliberális és nemzeti újságírást, és úgy fogalmazott: sajnálja azokat, akik kirekesztik a nemzetből saját magukat. Amíg a neoliberális, globális újságírás arról szól, hogy azt írják, amiért fizetik őket, addig, "nekünk van egy fontos szenvedélyünk, a nemzetünk" - mondta.
   
A rendezvényen az idén Molnár Judit, a felvidéki Ma7 médiacsalád vezetője vehette át a Kosztolányi-díjat a magyar ügy példamutató képviseletéért.
   
Mayer Erika, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke laudációjában kiemelte: Molnár Judit büszke gyökereire, tudását Füleken alapozta meg, Pozsonyban és Budapesten "csiszolta", majd újságírói pályája a Pátria Rádió magyar adásában kezdődött. Parlamenti tudósítóként is dolgozott, a Szabad Újság főszerkesztőjeként az írott sajtóban tett szert pályájára kiható tapasztalatokra és vezetői gyakorlatra. Pályája a Ma7 médiacsalád vezetőjeként teljesedett ki - mutatott rá, hozzátéve: Molnár Judit rendszeres résztvevője a Kárpát-medencei magyar sajtórendezvényeknek, munkáját ismerik és becsülik.
   
Molnár Judit megköszönte az elismerést, az anyaország támogatását, és azt mondta: nagyon sok minden terheli a Felvidéket. Úgy fogalmazott: erősek is lehetnének, de - bár aránylag sokan vannak - gyengék. Igyekeznek meggyőzni egyre több honfitársukat a magyar képviselet fontosságáról - hangsúlyozta.

Hozzátette, mindez nem csak a politikáról szól; ha eljutnak odáig, hogy merik a magyar nyelvet használni a mindennapokban, akkor lehet, hogy erősebbek lesznek. Az ő munkájuk meggyőzni az embereket arról, hogy jó magyarnak lenni - mondta a díjazott.

MTI
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • Kitakarítani a Gyurcsány embereivel teli városházát!
    A választások fő tétjének azt nevezte, hogy megmaradunk-e a múltban, azok az emberek lesznek-e itt velünk, akik 2010 előtt tönkretették az országot, és akik 2019 óta Gyurcsány Ferenc vezetésével újra itt vannak a fővárosban.
  • Fontos az erdélyi magyarok képviselete az EP-ben
    Ha az erdélyi magyarságnak nem sikerül képviselethez jutni az EP-ben, akkor ilyen hatékonysággal senki nem fogja az érdekeinket és az értékeinket védeni - fogalmazott Semjén Zsolt.
  • Voks 24 - Ma kezdődik a kampány
    Budapest, a magyarok fővárosa újra felelősen gondolkodó, a várost szerető, az önkormányzat irányításához értő politikus vezetése alá kerülhet, megszűnhet az elmúlt öt évben rengeteget ártó dilettantizmus.
MTI Hírfelhasználó