A nagy művészeket biztosan foglalkoztatják a legnehezebb kérdések. A mai világban az eligazodáshoz gyakran vissza kell menni a gyökerekhez. Így sokan szerettek volna ebbe a tematikus gyűjteménybe is alkotni. A klasszikus témák mai értelmezése és interpretálása nyilvánvalóan izgalmas kihívás sok művész számára – fogalmaz Kovács Levente.
Avilágegyetem teremtéstörténeteit misztikus jelenségek és csodák idézik meg Az európai kultúrában az emberiség ősi történetének legkorábbi, összefüggő leírása a Biblia első könyveiből ismert. Innen lett életünk ritmusa a 7 napos hét, erkölcsi alapja pedig a tízparancsolat. Elkészült az Eredet kortárs művészeti gyűjtemény, ez az anyag Mózes 1-5. könyveinek mai magyar művészek aktuális üzeneteit adja vissza a fő intelmekről. Kovács Leventét, a gyűjtemény gazdáját, a Magyar Bankszövetség főtitkárát kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője.
– Főtitkár úr, a nagysikerű Evangélium 21 kiállítás-sorozat után most a Biblia elejére tértek, a Teremtés Könyvében lapoztak. Miért érezte fontosnak, hogy most szó szerint a világ teremtésétől kezdje a sorra vételt?
– Bő egy évtizeddel ezelőtt az volt a tervem, hogy a ma embere – aki templomba talán csak a nagy ünnepek idején megy be – számára kortárs művészek által közelebb hozom az európai zsidó-keresztyén gyökerű kulturális örökségünket. Ezért a Bibliából kiválasztottam azokat a legfontosabbnak tartott igeverseket, melyek az utca embere számára is könnyen befogadható üzenettel bírtak. A megvalósítás során azonban nem a kiválasztott 365 igevers jelent meg 365 alkotásban, hanem ezekből csoportokat képeztem, azaz az eszenciák eszenciáját. A négy evangéliumból kiválasztott 99 versből 12 csoportot, és az ezen témakörökre készült 12 installáció alkotja az Evangélium21 kortárs képzőművészeti gyűjteményt. A Biblia első 5 könyvéből kiválasztott 179 igeverset szintén 12 egységbe (mert pl. 12 a törzsek és a tanítványok száma is) rendeztem, és így 12 nagy installáció mutatja be az emberiség és a zsidó nép őstörténetét. Ennek ismerete nélkül csak hiányos műveltségről, illetve gyökértelenségről lehetne beszélni. Az Eredet kortárs művészeti gyűjtemény az emberiség eredettörténetét értelmezi újra, így a Mózes könyveiben olvasható történetek, tanítások jelen korra való adaptációját adja a 21. század embere számára.
– Miért volt könnyű avatott képzőművészeket találni erre a szakrális kihívásra?
– A nagy művészeket biztosan foglalkoztatják a legnehezebb kérdések. A mai világban az eligazodáshoz gyakran vissza kell menni a gyökerekhez. Így sokan szerettek volna ebbe a tematikus gyűjteménybe is alkotni. A klasszikus témák mai értelmezése és interpretálása nyilvánvalóan izgalmas kihívás sok művész számára. A magyar művészeknek ezek a bibliai témák kulturálisan ismertek, többen régóta tervezték, hogy ilyen témakörben alkotnak és most megjött számukra a felkérés. A 12 témakörhöz 12 művészt választott ki Petrányi Zsolt kurátor úr, az adott témákra minden bizonnyal az arra legjobbakat. A magyar kortárs művészek alkotásai a szövegszerű ismeretanyagon túlra szárnyaló, magukkal ragadó képi és zsigerekig ható érzelmi hatást kínálnak fel a látogatónak. Így jelennek meg a minden fényt elnyelő fekete alkotások, a valószínűtlennél is valószínűtlenebb csodák sorozatai, az emberiség fennmaradását hirdető várandós asszonyok, az egyetemes rend és a legnemesebb áldozat mai illusztrációi. A csodálatos magyar költő, Pilinszky János vallomásos szavait hozza elénk az Eredet gyűjtemény: „A nagy igazságok körvonalazhatatlanok, beláthatatlanok, s egyedül a szemlélődés alázatában melengetnek, melegítenek. Hát melegedjünk!”
– Miért sugároz Magyarországra is különleges üzenetet az, hogy az anyag Rómában kerül a közönség elé?
– Az európai keresztyén kultúra bölcsője Róma. A reneszánsz művészet Olaszországból indult el. A római katolikus egyház központja Rómában a Vatikán. Az egyetemes művészet és a keresztyén kultúra, hitvilág fejlődése Róma nélkül értelmezhetetlen lenne. Így ez az út is Rómába vezet. Kortárs magyar művészek alkotásai által visszük közös európai kultúránk aktuális üzenetét Rómába. Ez megtisztelő és óriás kihívás, hiszen ott bőven van mivel összehasonlítani. Az Evangélium21 Rómában nagy elismerést hozott, így bízom benne, hogy az Eredet is hozzájárul a mi európai értékrendünk és a magyar művészvilág nemzetközi elismeréséhez. Az Eredet gyűjtemény kiállítási küldetése, hogy mindenhová eljusson, ahol nyitott szívvel fogadják. Hirdesse, és szemünkhöz, szívünkhöz emelve mutassa be a belénk ivódott egyetemes kultúra ősi ismeret- és érzelemanyagát. Mi, a gyűjtemény tulajdonos házaspárja Isten dicsőségére terveztük, váltottuk valóra és kezeljük – a korábban megvalósult Evangélium21 mellett – az Eredet kortárs művészeti gyűjteményünket is.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az egyetlen olyan párt Magyarországon, amelynek az alapításától megfogalmazott minden programpontja ma is vállalható, és lényegében megvalósult - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke A kereszténydemokrata szellemiség a 20. században címmel rendezett konferencián kedden Budapesten, a jezsuiták Párbeszéd Házában.
Előszeretettel tetszeleg a korrupció elleni küzdelem élharcosának szerepében. Ennek megfelelően bevezetett egy új etikai kódexet a parlamenti vezetők családi, érzelmi vagy gazdasági természetű összeférhetetlenségi ügyeinek jobb átláthatósága érdekében, ami ugyancsak derék dolog, csak az vele a gond, hogy önmagát kivette a szabályozás alól - leplezi le a szélsőséges EU-politikust Bánó Attila
Németország második világháború utáni történelmében nem volt példa arra, hogy a kancellárjelöltnek az első szavazáson ne sikerüljön megszereznie a szükséges többséget.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
