"Európaiságunk mára magyar identitásunk szerves és elválaszthatatlan része: csak magyarként lehetünk európaiak, és magyarként csak az európai nemzetek közösségében találhatunk otthonra" – öntötte formába gondolatait Bóka János.
2024. április 30. 12:48
Archív kép a miniszterről – MTI/Bruzák Noémi
Magyarország 20 évvel ezelőtti csatlakozása az Európai Unióhoz olyan döntés, amelynek nem volt és ma sincs alternatívája, de az EU ma kihívások és válságok sorával küzd és ezekre a mögöttünk álló ötéves intézményi ciklusban sorra elhibázott válaszokat adott - írta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
A miniszter felidézte: Magyarország húsz évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén, kilenc másik európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. "Európai uniós tagságunkat nemzeti konszenzuson alapuló történelmi sikerként éltük át akkor. Olyan döntésnek, amelynek nem volt és ma sincsen alternatívája" - tette hozzá.
"Európaiságunk mára magyar identitásunk szerves és elválaszthatatlan része: csak magyarként lehetünk európaiak, és magyarként csak az európai nemzetek közösségében találhatunk otthonra. Mi, magyarok, ezer éve Európához tartozunk" - hangsúlyozta. Hozzátette: uniós tagságunkkal nem a frissen kivívott nemzeti önrendelkezésünket és függetlenségünket kívántuk feladni. "Nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése volt a célkitűzésünk: erős és szuverén nemzetállamok erős Európája" - írta.
Bóka János megjegyezte: Magyarország a világ egyik legnagyobb egységes piacának részévé vált, és ez hozzásegített bennünket ahhoz, hogy Magyarország - a gazdasági növekedést tekintve - az Európai Unió egyik éllovasává váljon. "Ma már a magyar polgárok szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak bármelyik uniós tagállamban. A határok átjárhatósága a Kárpát-medencei magyarság kapcsolattartását is megkönnyítette" - sorolta.
A miniszter szerint azonban a jeles évforduló dacára "ünnepi közhelyek helyett őszinte számvetést kell végeznünk". "Az Európai Unió ma kihívások és válságok sorával küzd, és ezekre a mögöttünk álló öt éves intézményi ciklusban sorra elhibázott válaszokat adott" - írta.
Hozzátette: az Európai Uniónak mindenekelőtt Európa békéjét és biztonságát kell szavatolnia, ez volt az alapító atyák eredeti szándéka, és ezt várják ma is az európaiak. "Meg kell erősítenünk az európai biztonság- és védelempolitikát, de mindenképpen el kell kerülnünk, hogy Európa belesodródjon egy háborúba" - szögezte le.
Felhívta a figyelmet arra is: az EU folyamatosan veszít gazdasági versenyképességéből, ezt a folyamatot pedig vissza kell fordítani, az EU-nak új versenyképességi paktumot kell kötnie az európai polgárokkal és gazdasági szereplőkkel.
A miniszter szerint Európa "2015 óta folyamatos migrációs válságban van, és nem tudja, vagy nem akarja megvédeni külső határait". Új megközelítésre van szükség: nekünk kell eldöntenünk, kikkel akarunk együtt élni és ki léphet be az Európai Unióba - fogalmatott.
Hozzátette: az európai mezőgazdaság az elhibázott zöld átmenet és ukrán piacnyitás miatt válságban van, ezen a területen azonnali intézkedésre van szükség. Az európai mezőgazdaságnak biztosítania kell Európa élelmiszer-ellátását, az európai gazdák tisztességes megélhetését és a vidék megtartó erejét - hangsúlyozta.
"Európa csak a sokféleségben egyesülhet. Európai uniós tagságunk nem egyformaságra, hanem együttműködésre kötelez bennünket. Az EU-ban ma tapasztalható véleményhegemónia is válságjelenség" - írta.
Bóka János szerint "az Európai Unió ígérete továbbra is lehetőség: lehetséges, hogy együtt erősebbek legyünk, mint külön-külön, és együtt is megmaradhassunk annak, akik vagyunk". "Húsz évvel a csatlakozásunk után a kérdés nem az, hogy Európát választjuk-e. A kérdés az, milyen Európát akarunk" - fogalmazott.
A miniszter szerint Európában változásra van szükség, de ez a változás nem fog magától bekövetkezni, "ezt a változást nekünk kell elhozni", a magyar és az európai választóknak hallatniuk kell a hangjukat.
"Hazánkra az európai parlamenti választásokat követően fontos szerep hárul. Magyarország az EU Tanácsának soros elnökeként, 2024. július 1-je és december 31-e között, közös válaszokat keres majd az EU előtt álló történelmi kihívásokra. Magyarország elnökségének sikere egész Európa sikere lesz" - zárta bejegyzését a miniszter.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
A brüsszeli fordulatot Szijjártó "politikailag megmosolyogtatónak" nevezte, amely szerinte jól rámutat Ursula von der Leyen "teljes komolytalanságára", ugyanakkor leszögezte, hogy igen súlyos dologról van szó. "Hogyha három évvel ezelőtt ugyanezen álláspontot képviselték volna, akkor sok százezerrel kevesebb embernek kellett volna meghalnia, sok millió emberrel kevesebbnek kellett volna elmenekülnie, és sok tízmilliárd euróval kevesebb kár jött volna létre" - sorolta.
Az emberi méltóság eszméje és a rá épülő jogrendszer csupán akkor alapozható meg és védhető meggyőzően, ha az ember teremtményvoltából indulunk ki, akiben Isten felbecsülhetetlen, Jézus áldozatára méltó értéket lát – érvel Nádor Koppány Zsombor.