A tagállamok demokratikus intézményrendszerének az erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel - leplezte le a brüsszeli szélsőséget Bóka János.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter véleménye szerint a csatlakozásnak számos biztonsági kockázata is van, példaként említette, hogy jelenleg hatalmas mennyiségű, ellenőrizetlen sorsú fegyver található Ukrajnában, "nyilvánvalóan az ukrán hátterű szervezett bűnözés megerősödne Európában".
Az Európai Unió a háború kitörése óta, tehát úgy, hogy Ukrajna még nem tagja az EU-nak, már legalább 138 milliárd eurós támogatásban részesítette az országot, ez majdnem annyi, mint az Európai Unió egyéves költségvetése, és ez még nem foglalja magában azt a legalább 500-600 milliárd eurós támogatást, ami Ukrajna újjáépítéséhez lenne szükséges - fejtette ki a miniszter.
Bóka János kiemelte, a magyar álláspont szerint a háború mielőbbi befejezéséhez azonnali tűzszünetre és érdemi béketárgyalásokra van szükség. Jelenleg egyetlen komolyan vehető békekezdeményezés van, mégpedig Donald Trump amerikai elnöké.
November 7-8-án "iker csúcstalálkozót" szerveztek Budapesten: itt tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, majd az Európai Tanács informális ülését is. Ez Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye volt, ami már önmagában is figyelemre méltó szervezési és logisztikai teljesítmény - szögezte le Bóka János.
A miniszter bejegyzésében hangsúlyozta, a magyar kormány "kemény küzdelemben már több mint 12 milliárd euró uniós forrást szerzett meg", ennek felhasználásában Magyarország a tagállamok élmezőnyében van.
Az EU veszített nemzetközi piacaiból, csökkent részesedése a világ összjövedelmének előállításából, kereskedelmi háborúkat folyat, emellett az európai zöld politikát európai iparpolitika nélkül kívánta megvalósítani - sorolta a miniszter.
A miniszter kifejtette, ezért a magyar uniós elnökség a versenyképességet állította tevékenysége középpontjába. November 8-án, az Európai Tanács informális ülésén az Európai Unió vezetői elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot, amely az Európai Unió versenyképességének megerősítéséről szól.
Bóka János magyar újságíróknak nyilatkozva közölte, a magyar kormány tájékoztatást kapott arról, hogy Hollandia kormánya bejelentette: kérni fogják, hogy Hollandia mentességet kaphasson az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól.
A magyar elnökségnek köszönhetően ezúttal nem az uborkák alakjával, hanem valóban fontos kérdéssel foglalkozik egy EU-testület: a demográfiai katasztrófa elkerülésének módjával.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
"A mi nemzetünk arra hivatott, hogy Közép-Európában továbbra is ennek a régiónak a vezető országa legyen" - fogalmazott az államtitkár, kiemelve: az oktatás identitást és világszemléletet ad.
Alice Weidel azt mondta, hogy Friedrich Merz német kancellár az AfD megoldási javaslatainak átemelésével indult a választásokon, hogy aztán a voksolás utáni napon mindenben visszakozzon. Szerinte ezzel egyetlen célja volt, hogy kancellárrá válhasson, és "eladta a lelkét a baloldalnak".
A magyar nyugdíjrendszer védelme is azt követeli, hogy nemet mondjanak az ukrán uniós tagságra, ugyanis Ukrajna felvétele esetén az ott élők is jogosultak lennének nyugdíjra Magyarországon, azaz "a magyar nyugdíjasok pénze, annak egy tekintélyes része az ukránokhoz menne".