„Isten nélkül a haza és a szabadság tulajdon torzképükké válnak, ezért van az is, hogy ahol Soros-szervezetek, külföldi spekulánsok játékszerévé válnak ezek a szavak, ott az ember rögtön érzi, hogy az ilyen, általuk kínált szabadság valójában szolgaság, és az ilyen haza legfeljebb csak tartózkodási hely" - hangoztatta az államtitkár.
2024. május 12. 22:48
A felújított református templom a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tisztabereken 2024. május 12-én. MTI/Czeglédi Zsolt
Mára mi, magyarok maradtunk az egyik utolsó - ha nem éppen az utolsó - templomépítő nemzet a "templomromboló" Európában - jelentette ki a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a felújított református imaház átadásán vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tisztabereken.
Nagy János arról beszélt, Magyarország az utolsó helyek egyike, ahol még értik, hogy "nem mi tartjuk fenn a templomainkat, hanem a templomaink tartanak fenn, tartanak meg minket".
Életünk legfontosabb részeit, a hazát, a szabadságot, a községet, a gyülekezetet és a családot Isten oltalmába kell helyezni, csak vele együtt érdemes építésükhöz, megvédésükhöz hozzáfogni - fogalmazott az államtitkár.
Nagy János II. Rákóczi Ferenc fejedelem jelmondatát (Cum Deo pro patria et libertate! - Istennel a hazáért és a szabadságért!) idézve rámutatott, az isten nélküli haza és szabadság "embertelen, életképtelen és jövő nélküli", pont olyan, mint amilyen a kommunista rendszer volt. Vélekedése szerint Európa talán éppen azért tart "öles léptekkel" egy pusztító háború felé, mert - ahogyan korábban a kommunizmusban tették - "Brüsszelben mindenhonnan lefűrészelték a Cum Deo-t".
"Isten nélkül a haza és a szabadság tulajdon torzképükké válnak, ezért van az is, hogy ahol Soros-szervezetek, külföldi spekulánsok játékszerévé válnak ezek a szavak, ott az ember rögtön érzi, hogy az ilyen, általuk kínált szabadság valójában szolgaság, és az ilyen haza legfeljebb csak tartózkodási hely" - hangoztatta az államtitkár.
A tisztabereki beruházást említve Nagy János kifejtette, az Európai Unió alapítói biztosan örülnének az uniós forrásból megújult tisztabereki református templomnak, és ma már jóval szívesebben nézelődnének errefelé, mint Brüsszelben, ahol a "demokrácia már nyomokban sem keresztény".
A kormánypárti politikus örvendetesnek nevezte, hogy a lőszerek, a tankok és a repülők mellett "olykor befér" egy-egy templom is a sorba, majd rámutatott arra, Magyarországtól nyugatra másképp hasznosítják a hasonló célú támogatásokat.
A fenntarthatóság jegyében szórakozóhelyekké, könyvtárakká és kultúrházakká alakítják át a templomokat, rosszabb esetben lerombolják azokat, hogy a helyükre egy bevásárlóközpontot építsenek - mondta az államtitkár.
Nagy János beszédében egyértelműsítette, a magyarok békét akarnak, Brüsszelben azonban a háború pártján állnak, "háborús pszichózis lázában égnek", így is beszélnek, a "mi háborúnknak" nevezik, ezt pedig azért gondolhatják így, mert ez a konfliktus tőlük messze van és nem érzik át ennek súlyát úgy, mint Magyarországon.
"Ideje megüzennünk nekik, mit is gondolunk az ő háborújukról, amibe bele akarnak rángatni bennünket, ehhez pedig huszonnyolc nap múlva, június 9-én a helyi szavazókörig kell elfáradniuk" - mondta a jelenlévőknek az államtitkár, megjegyezve, a voksolás után el kell jönni a felújított templomba, mert - szavai szerint - a "fontos dolgokat nemcsak Istennel kell kezdeni, de ővele is kell végezni".
Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője Trianonra utalva arról beszélt, a magyar-román-ukrán hármashatár közelében olyan emberek éltek és élnek, akiknek akkor is volt hite, amikor a nemzetnek nem volt hazája.
Most hasonló időket élünk, ezért kell templomokat felújítani és építeni, mert hit nélkül nincs felemelkedés - mondta a képviselő.
A csaknem 47 millió forint uniós támogatásból felújított tisztabereki református templomban a beruházás során kiépítették a vízelvezető hálózatot, lefestették a templom tornyát, modern nyílászárókat kapott az épület, megújult a külső homlokzat és új kerítést is építettek az imaház körül.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
"Ez feljogosít talán bennünket arra, hogy kerüljük az óvatoskodó megfogalmazást, amit a híradásokban láttam. Nem meghalt, meg kényszersorozás következtében. Agyonverték. Tehát agyonvertek egy magyar állampolgárt, ez a helyzet. És ez egy olyan ügy, amit ki kell vizsgálnunk" szögezte le a kormányfő.
A kereszténydemokrata politikus rögzítette: a legfőbb cél, hogy a fiatalok szeressék a hazájukat, kötődjenek a szülőföldhöz. Ennek az érzésnek az erősítése nagy feladat, és ebben közreműködik a Honvédelmi Sportszövetség.
Az egyik legnemesebb magyar hagyomány a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok. Ez a ma negyvenedszer kezdődő háromnapos rendezvény a közép-európaiság 1335-ös - első - megnyilvánulásának ünnepe. A híres, Károly Róbert-i királytalálkozót idézi fel.