Minél előbb fegyverszünet és béke legyen
Potápi Árpád János hangsúlyozta, a magyar kormány alaptörvényben rögzítette, hogy felelősséget visel a határon túli magyarságért, de egyben államalkotó tényezőként ismeri el az országban élő nemzetiségeket.
2024. május 23. 08:49

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Közösségének találkozóján Sátoraljaújhelyen 2024. május 22-én. MTI/Vajda János

Az európai parlamenti választás tétje a kárpátaljai magyar emberek és a magyarság számára, hogy minél előbb fegyverszünet és béke legyen - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán a Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közösségének (KMÚEK) találkozóján Sátoraljaújhelyen.

Potápi Árpád János szerint ha ezek nem történnek meg, a magyarság fizikai jelenléte szűnhet meg Kárpátalján. Nem tudni hány éven keresztül folyhat még a két és fél éve tartó háború, melynek gazdasági, politikai, társadalmi és egyéb következményei erre a tájegységre napi szinten érezhetők - tette hozzá.
   

Hangsúlyozta, a kormány számára az a legfontosabb, hogy a választáson olyan erők győzzenek a Kárpát-medencében és Európában, amelyek békepártiak, és azon vannak, hogy a fegyveres konfliktusnak mielőbb vége legyen.
   
Az államtitkár kiemelte, az önkormányzati választásoknak is "óriási tétje van", és az a legfontosabb, hogy a magyar politikai erők érdekképviselete minden szinten erős maradjon. Ha az nem erős, akkor a többi intézményrendszert sem lehet erősen megtartani - jegyezte meg.
   
Erdélyben is mindent meg kell tenni a magyarság, a magyar választók aktivizálása érdekében és fontos, hogy ezek az erők a helyi önkormányzaton belül, községben, megyei, majd országos szinten is erősek legyenek - mondta.
   
Potápi Árpád János megjegyezte, ahol több magyar politikai képződmény vagy párt van, ott csak úgy lehet érvényesülni, ha azok a különböző választásokon száz százalékosan összefognak - tette hozzá.
   
Ilyen pozitív példa most Erdély és ilyen volt a Vajdaság vagy Horvátország, ezzel szemben Szlovákiában van egy nyolc és fél százalékos magyar közösség, mely nem tud egy öt százalékos parlamenti pártot a szlovák törvényhozásba bejuttatni - jelezte. Kiemelte, azon kell dolgoznia a magyarságnak, hogy ezek a helyzetek megoldódjanak, és a magyar érdekképviselet minden szinten megvalósuljon.
   
Potápi Árpád János hangsúlyozta, a magyar kormány alaptörvényben rögzítette, hogy felelősséget visel a határon túli magyarságért, de egyben államalkotó tényezőként ismeri el az országban élő nemzetiségeket.
   
Elmondta, az elmúlt években a nemzetpolitika nemcsak az alapok megteremtésére törekszik, hanem arra is, hogy olyan hálózatokat építsen, melyek szövetként szövik be a Kárpát-medencét. Ilyen hálózatként említette a magyar médiát, az oktatást és a kultúrát is.
   
Az államtitkár közölte, azért hogy a magyarok minden régióban képviseltetve legyenek, azon területeknek, melyek még nem az Európai Unió tagjai a Fidesz-KDNP közös listája biztosít befutó helyeket. Ez így van Kárpátalja és Vajdaság esetében is - mondta.
   

Klemm József, a KMÚEK tiszteletbeli elnöke köszöntőjében ismertette a szervezet tevékenységét, eredményeit és elmondta, a közösség jövőre lesz húszéves.

MTI
  • Nem Magyarország elszigetelt, hanem az Európai Unió
    Nem Magyarország elszigetelt, hanem az Európai Unió. Mi a történelem főutcáján járunk, az unió pedig valahol a sáros mellékutcákban botorkál – mondta Orbán Viktor a Lámfalussy-konferencián. A miniszterelnök köszönetet mondott Matolcsy Györgynek, majd jelezte: a leköszönő jegybankelnök a jövőben is meghatározó szereplője marad a magyar gazdaságpolitikai gondolkodásnak.
  • Brüsszel diktatúrára tör
    Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
  • Már sok tanár bére magasabb egymillió forintnál
    A tavalyi átlagosan 32,2 százalékos és az idei átlagosan 21,2 százalékos béremeléssel a tanárok és óvónők átlagos fizetése 844 ezer forintra emelkedik - ismertette Rétvári Bence, hozzáfűzve, hogy összesen 4606 tanár bére magasabb 1 millió forintnál, közülük 1209 pedagógus nem vezető, 1929 igazgató és 1468 igazgató-helyettes.
  • Eddig három meccs, nulla gól – most nyerni akar
    A futballban a legnehezebb gólt szerezni és az utolsó passzt adni, ezen kell dolgoznunk és ezt meg is tettük az elmúlt egy hétben" – rögzítette az ír mester.
  • Postajegyek és Bankjegyek
    Kövér László szerint a Pénzmúzeum küldetése, hogy a pénzről, a múltról és jelenről beszéljen az embereknek, miközben formálja a jövőt. A Bélyegmúzeum küldetése is hasonló: miközben hatalmas értékeket gondoz, fontos ismeretterjesztő munkát is végez.
MTI Hírfelhasználó