Minél előbb fegyverszünet és béke legyen
Potápi Árpád János hangsúlyozta, a magyar kormány alaptörvényben rögzítette, hogy felelősséget visel a határon túli magyarságért, de egyben államalkotó tényezőként ismeri el az országban élő nemzetiségeket.
2024. május 23. 08:49

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Közösségének találkozóján Sátoraljaújhelyen 2024. május 22-én. MTI/Vajda János

Az európai parlamenti választás tétje a kárpátaljai magyar emberek és a magyarság számára, hogy minél előbb fegyverszünet és béke legyen - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán a Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közösségének (KMÚEK) találkozóján Sátoraljaújhelyen.

Potápi Árpád János szerint ha ezek nem történnek meg, a magyarság fizikai jelenléte szűnhet meg Kárpátalján. Nem tudni hány éven keresztül folyhat még a két és fél éve tartó háború, melynek gazdasági, politikai, társadalmi és egyéb következményei erre a tájegységre napi szinten érezhetők - tette hozzá.
   

Hangsúlyozta, a kormány számára az a legfontosabb, hogy a választáson olyan erők győzzenek a Kárpát-medencében és Európában, amelyek békepártiak, és azon vannak, hogy a fegyveres konfliktusnak mielőbb vége legyen.
   
Az államtitkár kiemelte, az önkormányzati választásoknak is "óriási tétje van", és az a legfontosabb, hogy a magyar politikai erők érdekképviselete minden szinten erős maradjon. Ha az nem erős, akkor a többi intézményrendszert sem lehet erősen megtartani - jegyezte meg.
   
Erdélyben is mindent meg kell tenni a magyarság, a magyar választók aktivizálása érdekében és fontos, hogy ezek az erők a helyi önkormányzaton belül, községben, megyei, majd országos szinten is erősek legyenek - mondta.
   
Potápi Árpád János megjegyezte, ahol több magyar politikai képződmény vagy párt van, ott csak úgy lehet érvényesülni, ha azok a különböző választásokon száz százalékosan összefognak - tette hozzá.
   
Ilyen pozitív példa most Erdély és ilyen volt a Vajdaság vagy Horvátország, ezzel szemben Szlovákiában van egy nyolc és fél százalékos magyar közösség, mely nem tud egy öt százalékos parlamenti pártot a szlovák törvényhozásba bejuttatni - jelezte. Kiemelte, azon kell dolgoznia a magyarságnak, hogy ezek a helyzetek megoldódjanak, és a magyar érdekképviselet minden szinten megvalósuljon.
   
Potápi Árpád János hangsúlyozta, a magyar kormány alaptörvényben rögzítette, hogy felelősséget visel a határon túli magyarságért, de egyben államalkotó tényezőként ismeri el az országban élő nemzetiségeket.
   
Elmondta, az elmúlt években a nemzetpolitika nemcsak az alapok megteremtésére törekszik, hanem arra is, hogy olyan hálózatokat építsen, melyek szövetként szövik be a Kárpát-medencét. Ilyen hálózatként említette a magyar médiát, az oktatást és a kultúrát is.
   
Az államtitkár közölte, azért hogy a magyarok minden régióban képviseltetve legyenek, azon területeknek, melyek még nem az Európai Unió tagjai a Fidesz-KDNP közös listája biztosít befutó helyeket. Ez így van Kárpátalja és Vajdaság esetében is - mondta.
   

Klemm József, a KMÚEK tiszteletbeli elnöke köszöntőjében ismertette a szervezet tevékenységét, eredményeit és elmondta, a közösség jövőre lesz húszéves.

MTI
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • A legsötétebb óra
    Ilyenkor kell észnél lenni. A mi sorsunk közvetlenül is tétje ennek a háborús konfliktusnak, ezért mi meggondoltan, kiszámíthatóan, tervezhetően és higgadtan fogunk cselekedni – fogalmaz közösségi oldalán Orbán Viktor.
  • Határvédelmi csomag
    A részt vevő országok egy közös, 100 főből álló határőrkontingenst küldenek a bolgár-török határra, ennek részleteiről decemberig születik döntés - mondta Pintér Sándor.
  • Harcolnunk kell azért, hogy magyarként élhessünk
    "Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
MTI Hírfelhasználó