Nemcsak hogy nem fizetik ki azt a közel 800 milliárd forintot, amibe került a külső határvédelem, hanem megbüntetnek minket a schengeni jogszabályok betartásáért és a külső határ védeleméért - leplezte le a hungarofóbokat Rétvári Bence.
2024. június 16. 10:27
vasarnap.hu
Egyértelműen brüsszeli bosszú az Európai Unió Bíróságának Magyarországgal szemben meghozott ítélete, amiért nem fogadunk be migránsokat - jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Rétvári Bence minden magyar ember számára teljesen igazságtalannak, felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte az EU-bíróság ítéletét, amellyel 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezték Magyarországot az uniós bevándorlási politika megsértése miatt.
Az államtitkár gigabüntetésnek nevezte a bírság összegét, hozzátéve, ez a 80 milliárd forint majdnem annyi, mint a teljes évi kórházi adósságállomány.
Felhívta a figyelmet arra, hogy akárcsak az egy héttel ezelőtti választási eredmény, úgy ez a bírság is Európa-rekord. Brüsszelben azonban nem hajlandóak elfogadni azt, hogy a magyar emberek népszavazáson, országgyűlési és európai parlamenti választáson is elutasítják, hogy ide tömegesen telepítsenek be illegális migránsokat - mondta.
"Mi továbbra is meg akarjuk védeni a saját országunkat, és ez úgy látszik, nekik elfogadhatatlan" - hangoztatta Rétvári Bence.
Megjegyezte, ez a hozzáállás különösen felháborító és elkeserítő, mert szerinte ebből az látszik, hogy Brüsszelnek fontosabbak az illegális bevándorlók, mint a magyarok vagy az európaiak.
Ezzel az ítélettel "a jogos önvédelem jogát akarják elvenni Magyarországtól, ki akarnak szolgáltatni minket a brüsszeli döntéseknek" - közölte az államtitkár, elfogadhatatlannak nevezve azt, hogy Brüsszel számára a magyar emberek jogai másodlagosak, és az EU szerint a törvények megszegőit kell előnyben részesíteni a törvények betartóihoz képest.
Kijelentette: felháborító, hogy erre használják fel a legerősebb jogi eszközüket, hogy a magyar emberektől meg akarják vonni azt a jogot, hogy meghatározzák, kikkel élnek együtt és megvédik a saját külső határukat.
A magyar válaszlépésről a kormánypárti politikus azt mondta, minden jogi lehetőséget meg kell vizsgálni, de az már látszik, hogy nem jogi döntés született, mivel a kérelemben szereplő összeghez képest hetvenszer akkora bírságot szabott ki Magyarországra a bíróság.
Rétvári Bence megfogalmazása szerint az ítéletet meghozó testületet ugyan bíróságnak hívják, de "Soros György által kiképzett, különböző Soros-szervezetekben megfordult emberekkel van tele", nagyrészt olyan emberekkel, akik korábban Soros Györgynek és az ő politikájának - aminek nagyon fontos része a migráció - "már leköteleződtek".
Bíróként olyan döntést hoztak - folytatta Rétvári Bence -, amelyben messze-messze túlterjeszkedve minden indítványon egy Európa-rekord bírságot szabtak ki Magyarország ellen, így próbálva bepréselni az országot az illegális migránsok befogadásába vagy no-go zónák létrehozásába.
Az államtitkár az interjúban megerősítette, Magyarország mindig meg fogja védeni a határait, Brüsszeltől pedig azt várta volna el, hogy fizesse ki a határkerítés létrehozásának és a külső határvédelemnek a költségeit. Azonban nemcsak hogy nem fizetik ki azt a közel 800 milliárd forintot, amibe került a külső határvédelem, hanem megbüntetnek minket a schengeni jogszabályok betartásáért és a külső határ védeleméért - tette hozzá.
A kormánypárti politikus a műsorban arról beszélt, sejtése szerint a Magyarországot elmarasztaló döntést már korábban meghozták Brüsszelben, a nyilvánosságra hozatallal azonban megvárták az EP-választásokat, mert tartottak attól, hogy emiatt nagyobb felháborodás lesz Brüsszellel szemben.
Sunyi módja az ilyenfajta ügyintézésnek olyan elmarasztaló döntést meghozni, amely egyrészt teljes mértékben semmibe veszi a jogszabályokat, másrészt pedig amelyet taktikázva, csak a voksolás után ismertetnek a nyilvánossággal - mondta Rétvári Bence.
Megjegyezte, ebből az látszik, hogy Magyarországra nem egyenlő partnerként tekintenek, csak azt szeretnék elérni, hogy betartsa azt, amit Brüsszelben eldöntenek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.