A Nyugat ki akarta iktatni a magyarságot: ez először 1117 éve történt meg. A pozsonyi csatában néhány nap alatt megvertük az ellenséget, majd annak maradványait Melkig üldöztük. Évfordulóját üljük a diadalnak.
2024. július 4. 18:12
Kép: Peter Johann Nepomuk Geiger - 1850/wikipedia
A honfoglalást lezáró ütközet a mai Pozsony közelében 907. július 4. és 7. között zajlott. A Keleti Frank Királyság bajor katonákból álló ármádiája hazánkra támadt, a Magyar Nagyfejedelmség hadserege azonban több napos harcban megverte, majd Melkig üldözve nagyrészt megsemmisítette az ellenséget, és a magyar határt az Enns folyóig terjesztette ki.
A 1117 évvel ezelőtti győzelmet a különleges magyar hadművészetnek köszönhetjük.
Ungros elimindandos esse: a magyarok kiirtandók. Ezzel a jelszóval támad népünkre az akkori Nyugat.
A csatáról csak nyugati források szólnak, haderőnk óriási ereje tehát biztos, pártatlan, sőt ellenérdekű forrásokból kikövetkeztethető.
Kapaszkodjunk meg: Európában hangzott el a förtelmes mondat. Sőt ami még fájóbb: a kontinens kellős közepén, Magyarországon harsogta ezt olyan politikus, akit korábban megválasztottak felelős pozícióba.
Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
Magyarországnak igenis lehet döntő szerepe a konfliktus rendezésében, ami azért is fontos, mert a "mi bőrünkre is megy a játék: több száz kárpátaljai magyar áldozata van már eddig is a háborúnak, a negatív gazdasági következményeit pedig a háború kitörése óta nyögjük" - fogalmazott Orbán Balázs.
"Ezek a támadások minket nem tántorítanak és kedvetlenítenek el, a békemisszió folytatódik, sőt erősödik, ezért arra kérem Európa háborúpárti politikusait, hogy csatolják be a biztonsági öveiket, és nagyon figyeljenek a jövő héten is" - fogalmazott Szijjártó Péter.