A fórum megalakulása óta Kína jelentős szereplővé vált Afrikában: vállalatai nagy összegeket fektetnek be a bányászatba a kínai ipar számára szükséges erőforrásokért, fejlesztési bankjai pedig hiteleket nyújtanak az afrikai vasútvonalak és más infrastruktúra kiépítéséhez.
2024. szeptember 5. 10:03
Hszi Csin-ping kínai elnök beszédet mond a kínai-afrikai együttműködési csúcstalálkozó megnyitóján a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2024. szeptember 5-én. MTI/EPA/Andrés Martínez Casares
Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön ígéretet tett arra, hogy Kína a következő három évben mintegy 50 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújt Afrikának, és a globális dél fejlődő országainak modernizációja érdekében tíz együttműködési intézkedést hajtana végre – jelentette a kínai állami média.
A pekingi Nép Nagy Csarnokában megrendezett Kína-Afrika együttműködési fórum megnyitó ünnepségén mondott beszédében Hszi javaslatot tett Kína és a vele diplomáciai kapcsolatban álló afrikai országok közötti kétoldalú kapcsolatainak stratégiai partnerséggé való minősítésére.
Ennek okán a kínai vezető a 2018-as csúcstalálkozón ígért 60 milliárd dolláros finanszírozás kiterjesztését ígérte a fórumon résztvevő 53 afrikai ország résztvevőinek, akikkel várhatóan a Hszi által kezdeményezett Egy övezet, egy út globális infrastrukturális program keretében megvalósuló projektekről is tárgyalnak.
„Kína kész elmélyíteni az együttműködést Afrikával az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a kereskedelem és a beruházások terén”
– mondta Hszi beszédében, hozzátéve, hogy a harminc infrastrukturális terv mellett, Kína további harminc, tiszta energiával kapcsolatos fejlesztést indítana.
Ezen kívül azt is kijelentette, hogy Kína készen áll tíz együttműködési akcióterv végrehajtására a modernizáció közös előmozdítása érdekében, továbbá felajánlotta Peking segítségét a nukleáris technológia és az iparosításban fennálló energiahiány leküzdésére is.
Hszi szerint Peking a jövőben tovább nyitja piacát az afrikai gazdaságok előtt, és vámmentességet biztosítana a Kínával diplomáciai kapcsolatban álló szegényebb afrikai országoknak.
A háromévente megrendezett Kína-Afrika együttműködési fórumot először 2000-ben indították el a felek közötti kereskedelem és befektetések fellendítése érdekében.
A fórum megalakulása óta Kína jelentős szereplővé vált Afrikában: vállalatai nagy összegeket fektetnek be a bányászatba a kínai ipar számára szükséges erőforrásokért, fejlesztési bankjai pedig hiteleket nyújtanak az afrikai vasútvonalak és más infrastruktúra kiépítéséhez.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
"A jogállam célja, hogy garantáljuk népünk biztonságát. Ahol kiskorú lányokat rendszerszinten használnak fel gyilkosságokhoz, ott a jogállam halott" - írta Orbán Viktor.
A KDNP derekegyházi Családi Napján tartott beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a kormány családpolitikai intézkedései, köztük a 3 százalékos fix kamatozású Otthon Start hitel és a CSOK Plusz olyan lehetőséget biztosítanak a fiataloknak, amely Nyugat-Európában elképzelhetetlen.
Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus, a főváros nem tudja garantálni a biztonságos utazást a tömegközlekedési eszközökön – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
