A fórum megalakulása óta Kína jelentős szereplővé vált Afrikában: vállalatai nagy összegeket fektetnek be a bányászatba a kínai ipar számára szükséges erőforrásokért, fejlesztési bankjai pedig hiteleket nyújtanak az afrikai vasútvonalak és más infrastruktúra kiépítéséhez.
2024. szeptember 5. 10:03
Hszi Csin-ping kínai elnök beszédet mond a kínai-afrikai együttműködési csúcstalálkozó megnyitóján a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2024. szeptember 5-én. MTI/EPA/Andrés Martínez Casares
Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön ígéretet tett arra, hogy Kína a következő három évben mintegy 50 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújt Afrikának, és a globális dél fejlődő országainak modernizációja érdekében tíz együttműködési intézkedést hajtana végre – jelentette a kínai állami média.
A pekingi Nép Nagy Csarnokában megrendezett Kína-Afrika együttműködési fórum megnyitó ünnepségén mondott beszédében Hszi javaslatot tett Kína és a vele diplomáciai kapcsolatban álló afrikai országok közötti kétoldalú kapcsolatainak stratégiai partnerséggé való minősítésére.
Ennek okán a kínai vezető a 2018-as csúcstalálkozón ígért 60 milliárd dolláros finanszírozás kiterjesztését ígérte a fórumon résztvevő 53 afrikai ország résztvevőinek, akikkel várhatóan a Hszi által kezdeményezett Egy övezet, egy út globális infrastrukturális program keretében megvalósuló projektekről is tárgyalnak.
„Kína kész elmélyíteni az együttműködést Afrikával az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a kereskedelem és a beruházások terén”
– mondta Hszi beszédében, hozzátéve, hogy a harminc infrastrukturális terv mellett, Kína további harminc, tiszta energiával kapcsolatos fejlesztést indítana.
Ezen kívül azt is kijelentette, hogy Kína készen áll tíz együttműködési akcióterv végrehajtására a modernizáció közös előmozdítása érdekében, továbbá felajánlotta Peking segítségét a nukleáris technológia és az iparosításban fennálló energiahiány leküzdésére is.
Hszi szerint Peking a jövőben tovább nyitja piacát az afrikai gazdaságok előtt, és vámmentességet biztosítana a Kínával diplomáciai kapcsolatban álló szegényebb afrikai országoknak.
A háromévente megrendezett Kína-Afrika együttműködési fórumot először 2000-ben indították el a felek közötti kereskedelem és befektetések fellendítése érdekében.
A fórum megalakulása óta Kína jelentős szereplővé vált Afrikában: vállalatai nagy összegeket fektetnek be a bányászatba a kínai ipar számára szükséges erőforrásokért, fejlesztési bankjai pedig hiteleket nyújtanak az afrikai vasútvonalak és más infrastruktúra kiépítéséhez.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
