Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára nyitóbeszédet mond a Kommunizmus Bűnei Alapítvány, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Hortobágyi Kényszermunkatáborba Elhurcoltak Egyesületének Tabuk a szocializmusban című konferenciáján Budapesten, a Márai Sándor Kulturális Központban 2024. október 11-én. MTI/Kocsis Zoltán
Amit a kommunizmusban tabunak, cenzúrának hívtak, azt ma politikailag korrekt beszédnek nevezik, és aki nem polkorrekt módon beszél, azt kirekesztik - jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kommunizmus Bűnei Alapítvány, a Konrad Adenauer Stiftung és a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének konferenciáján pénteken Budapesten.
Rétvári Bence a Tabuk a szocializmusban címmel megrendezett tanácskozáson hangsúlyozta: aki nem a politikai korrektségnek megfelelően beszél, arra rásütik, hogy nacionalista és soviniszta, márpedig ott, ahol tabuk vannak, nincs szabad világ.
Így a többi között tabunak számít ma nemzeti szuverenitásról beszélni, amit ezen a héten a strasbourgi európai parlamenti vitában mindenki megtapasztalhatott - tette hozzá.
A politikus úgy vélekedett: ahogy a járványok erősítik az emberek immunrendszerét, úgy erősítették a kommunizmus évei alatt felnövekvő nemzedékek immunrendszerét a szocializmus mindennapjai.
Ezért "nekünk, magyaroknak a demokratikus immunrendszerünk is erősebb", mint azoknak, akiknek már a szülei is a teljes szabad világban születtek.
Ugyanis - folytatta - a kommunizmusban széles volt a köre a tabuknak, vagyis azoknak a dolgoknak, amiről nem lehetett beszélni; így tabusították a család, a nemzet és a hit gondolatkörét, ami az emberek megfélemlítését szolgálta.
Tabu volt a kékcédulás választás, a Moszkva álláspontjával ellentétes gondolat, Trianon kérdése, a gyáron belüli munkanélküliség, a gazdaság hanyatlása, a nyugati kultúra és a zene, tabu volt a tulajdonjog, illetve a cenzúra és az állami terror kifogásolása - sorolta az államtitkár.
Ám amikor kivonultak a rendszert fenntartó szovjet csapatok és a rendszer összeomlott, az emberek rögtön visszatértek a normál kerékvágásba - fűzte hozzá.
Most viszont tabu arról beszélni, hogy a fegyverszállítások Ukrajnába nem hoznak békét, hanem csak meghosszabbítják a háborút, tabu azt kimondani, hogy a migrációval rosszabb közbiztonság és terrorizmus jár, illetve tabu arról is beszélni, hogy a család férfiből és nőből áll, és az apa férfi, az anya nő.
Mert aki így gondolja, azt megbélyegzik és mindenféle "fóbnak" nevezik - jelentette ki az államtitkár.
Vagyis "az immunrendszerünk emlékszik" arra, hogy milyen volt egy tabusított nem szabad világban élni. Ezért amikor újra azt érezzük, hogy bárkit a gondolatai kimondásáért kirekesztenek, akkor "kigyullad bennünk a vészjelző", ami azt jelzi, hogy ezt a folyamatot vissza kell fordítani - mondta Rétvári Bence.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
A válogatottra vonatkozólag a miniszterelnök mondott lényegeset, igaz, évekkel ezelőtt, és azóta sem ismételte meg. Eszerint a magyar nemzeti tizenegynek a világ tíz legjobb válogatottja közé kell kerülnie. Jelenleg a 32., de Marco Rossi talán elindíthatja csapatunkat a fölfelé vezető úton.
-
„...nem visszariadva antidemokratikus eszközöktől sem, meg kívánják buktatni a hivatalban lévő, a magyar polgárok érdekeit képviselő kormányt, mert ez a magyar vezetés ellenáll Brüsszel nemzeti szuverenitást csorbító elképzeléseinek."
-
Tuchel ismét szigetországban dolgozhat, ahol a Chelsea-vel már sikeres volt. Hiszen megnyerte a Bajnokok Ligáját a londoni együttessel 2021-ben. A hírről elsőként a Sky Sports és a The Times számolt be. Információik szerint. Thomas Tuchel már aláírta a szerződését, így ő lesz az angol labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.
-
Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek, aki maga is Jelenits István tanítványa volt a budapesti Piarista Gimnáziumban, a gyászmisén arról beszélt, személyesen is sokat köszönhet egykori hittantanárának. A bíboros úgy fogalmazott: „lebilincselő volt friss, korszerű és az egyház üzenetéhez hűséges, konstruktív stílusa, amellyel hitünk igazságait és egyházunk történetét bemutatta”.