Nagy Márton: a kormány elfogadta a 2026-os költségvetés főbb számait
2025. április 17. 18:09
A kormány csütörtöki ülésén elfogadta a 2026-os költségvetés főbb számait, a büdzsé tervezete a jövő héten a Költségvetési Tanács elé kerül, majd május 2-án nyújtják be a parlament elé. A tervezetben 4,1 százalékos reál-GDP növekedéssel, 3,6 százalékos inflációval és 3,7 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Kormányinfón.
Közölte, a béke lehetőséget ad a kormánynak, hogy visszatérjen az adócsökkentés politikájához, ennek fókuszában a családok állnak.
Nagy Márton ismertette a költségvetési tervezet főbb célszámait. Folyó áron a GDP az idei 88 ezer milliárd forintról 95 ezer milliárd forintra emelkedik 2026-ban.
A tervezet szerint a kiadási főösszeg jövőre megközelíti a 35 ezer milliárd forintot, míg a bevételi oldal 34 ezer milliárd forint körül alakulhat, a pénzforgalmi egyenleg hiánya 4100 milliárd forint, az eredményszemléletű hiány (ESA) pedig 3700 milliárd forint lesz, így alakul ki a 3,7 százalékos ESA-alapú hiány.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
"Most itt is gyaníthattuk, hogy vannak olyan európai parlamenti képviselők, akiktől nem áll távol a gondolat, hogy a saját hazája ellen dolgozzon" - fűzte hozzá Orbán Viktor.
Veres András megjegyezte: a mai média világában pár másodpercre lehet az emberek figyelmét lekötni, de az Istennel való kapcsolat nem lehet egy pillanatnyi élmény része, az tartós, mély figyelmet igényel.
Bécs városa által idén is felmérés készült az általános és középiskolások között a vallási meggyőződésükről. Az eredmény sokkoló: a diákok többsége ma már muszlim hitű, nem keresztény.