Az elmúlt hét a Tisza elnökének bizarr kijelentéseit tartalmazó hangfelvételekről szólt a magyar közéletben. A következő hetek kulcskérdése, hogy a vállalhatatlan mondatoknak lesz-e hatása a Tisza Párt népszerűségére vagy a Fidesz-tábor aktivitására. Az előző hét első felében készült Nézőpont-kutatás egyelőre csak hibahatáron belüli elmozdulást mutat. A Fidesz-tábor bővülése (a teljes népesség 38 százaléka szimpatizál a kormánypárttal) és a Tisza-tábor enyhe aktivitáscsökkenése (a szimpatizánsok száma változatlanul 25 százalék, a párt legvalószínűbb listás eredménye viszont 35-ről 34 százalékra csökkent) tehát nem tekinthető trendfordulónak.

Mindazonáltal a Fidesz előnye a teljes népességben 11-ről 13 százalékra, a legvalószínűbb listás eredmény bázisán októberhez képest 11 százalékpontról 12 százalékpontra emelkedett. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásai eddig is a Tisza Párt júniusi, EP-eredményéhez képest jobb, de a Fideszétől távol álló eredményét mutatták. Most ez a különbség, ha nem is szignifikánsan, de tovább nőtt.

A fenti adatok alapján elmondható, hogy a Fidesznek mintegy 2,9 millió, míg a Tiszának valamivel több, mint 1,9 millió bevallott szimpatizánsa van a teljes felnőtt népességben. Az elmúlt választásoknak megfelelő 70 százalék feletti részvétellel számolva és a rejtőzködő szimpatizánsokat is figyelembe véve, ez 2,5 millió aktív Fidesz-szavazónak és majdnem 1,9 millió aktív Tisza-szavazónak felel meg.

Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, szinte biztosan bejutna a Mi Hazánk (legvalószínűbb listás eredmény nyolc százalék) és a DK (legvalószínűbb listás eredmény öt százalék) is a következő parlamentbe. A Kétfarkú Kutya Pártnak és a Momentumnak viszont nincs reális esélye erre. Előbbi szavazótáborának nem is fontos a párt parlamenti jelenléte, valószínű, hogy egy részük az esélyes kormányellenes pártra vagy jelöltjeire szavaz inkább éles helyzetben, ahogy az az EP-választások során is történt.