Magyar Péter hangfelvétel-botrányának hetében készült novemberi Nézőpont-kutatás csak hibahatáron belüli változást mutat a pártversenyben. A legvalószínűbb listás eredmény alapján a jelenlegi kormánypárt előnye 12 százalékpont (46 százalék) legnagyobb kihívójával, a Tiszával szemben (34 százalék) – írja a Nézőpont Intézet közleménye.
2024. november 18. 15:48
Az elmúlt hét a Tisza elnökének bizarr kijelentéseit tartalmazó hangfelvételekről szólt a magyar közéletben. A következő hetek kulcskérdése, hogy a vállalhatatlan mondatoknak lesz-e hatása a Tisza Párt népszerűségére vagy a Fidesz-tábor aktivitására. Az előző hét első felében készült Nézőpont-kutatás egyelőre csak hibahatáron belüli elmozdulást mutat. A Fidesz-tábor bővülése (a teljes népesség 38 százaléka szimpatizál a kormánypárttal) és a Tisza-tábor enyhe aktivitáscsökkenése (a szimpatizánsok száma változatlanul 25 százalék, a párt legvalószínűbb listás eredménye viszont 35-ről 34 százalékra csökkent) tehát nem tekinthető trendfordulónak.
Mindazonáltal a Fidesz előnye a teljes népességben 11-ről 13 százalékra, a legvalószínűbb listás eredmény bázisán októberhez képest 11 százalékpontról 12 százalékpontra emelkedett. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásai eddig is a Tisza Párt júniusi, EP-eredményéhez képest jobb, de a Fideszétől távol álló eredményét mutatták. Most ez a különbség, ha nem is szignifikánsan, de tovább nőtt.
A fenti adatok alapján elmondható, hogy a Fidesznek mintegy 2,9 millió, míg a Tiszának valamivel több, mint 1,9 millió bevallott szimpatizánsa van a teljes felnőtt népességben. Az elmúlt választásoknak megfelelő 70 százalék feletti részvétellel számolva és a rejtőzködő szimpatizánsokat is figyelembe véve, ez 2,5 millió aktív Fidesz-szavazónak és majdnem 1,9 millió aktív Tisza-szavazónak felel meg.
Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, szinte biztosan bejutna a Mi Hazánk (legvalószínűbb listás eredmény nyolc százalék) és a DK (legvalószínűbb listás eredmény öt százalék) is a következő parlamentbe. A Kétfarkú Kutya Pártnak és a Momentumnak viszont nincs reális esélye erre. Előbbi szavazótáborának nem is fontos a párt parlamenti jelenléte, valószínű, hogy egy részük az esélyes kormányellenes pártra vagy jelöltjeire szavaz inkább éles helyzetben, ahogy az az EP-választások során is történt.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Soltész Miklós felidézve és méltatva az első kisdedóvót 1828-ban létrehozó Brunszvik Teréz életművét, arról beszélt: ez a tevékeny szeretet hívta életre és vezette eredményre a kormány és a történelmi egyházak együttműködésén nyugvó óvodaépítési programot, hasonlóan ahhoz a széleskörű összefogáshoz, melynek köszönhetően a kunszentmártoni beruházás megvalósult.
"A mi nemzetünk arra hivatott, hogy Közép-Európában továbbra is ennek a régiónak a vezető országa legyen" - fogalmazott az államtitkár, kiemelve: az oktatás identitást és világszemléletet ad.
Alice Weidel azt mondta, hogy Friedrich Merz német kancellár az AfD megoldási javaslatainak átemelésével indult a választásokon, hogy aztán a voksolás utáni napon mindenben visszakozzon. Szerinte ezzel egyetlen célja volt, hogy kancellárrá válhasson, és "eladta a lelkét a baloldalnak".