Úgy ülnek a buborékban, mint az istenek a Parnasszuson, és éjjel-nappal tolvajt kiabálnak, hogy eltereljék a figyelmet a végtelen korrupcióról, ami a sajátjuk – leplezi le az EU főkomornyikjait Kövesdi Károly.
2024. december 2. 21:23
Tanítványai luxuséletet élnek Brüsszelben az európai adófizetők pénzéből – Kép: idcommunism.com
A georgiai kormány politikája ellentétben áll az ország népének törekvésével – írja közleményében az Európai Bizottság. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola.
– Szerkesztő úr, miért felháborító, hogy az az Európai Bizottság fanyalog a grúziai fejleményeken, amely bizottság éppen azt csinálja, amivel Tbiliszit megvádolja: politikája ellentétben áll a választópolgárok törekvésével?
– Ők már csak tudják, mit akar a grúz, a magyar, az olasz, a bantu nép. Mindent tudni vélnek, mert fenntartják maguknak a gondolkodás (valójában parancsvégrehajtás) jogát, függetlenül attól, mit gondol a nép. De hát tudjuk, milyen érdekeket szolgál (ki) az Európai Bizottság. Ennek fényében nincs semmi meglepő a fanyalgásukban, ami azért „csak” fanyalgás, mert Grúzia nem tagja az Európai Uniónak, így nem tudják jogállamice szankcionálni és buzerálni, mint például Magyarországot. „Mindössze” forradalmat tudnak vagy szeretnének gründolni. A grúz választópolgárok elég markánsan kinyilvánították óhajukat: szeretnének ugyan az európai nemzetek családjához tartozni, de nem kérnek az elmebeteg ideológiákból és a mellükre térdeplő háttérhatalomból.
– Miért érezzük ízléstelennek, hogy a brüsszeli buborékban fényűző életet folytató figurák fölényeskedve beleavatkoznak Grúzia belpolitikájába?
– Mert ők azt hiszik, hogy mindenhol mindenbe belekotyoghatnak, fittyet hányva a népfelség elvére, ami a demokrácia alapja. Az ő sajátságos demokráciafelfogásukat ismerjük, tapasztaljuk naponta. Úgy ülnek a buborékban, mint az istenek a Parnasszuson, és éjjel-nappal tolvajt kiabálnak, hogy eltereljék a figyelmet a végtelen korrupcióról, ami a sajátjuk.
Életében keze csak a vasfüggönyig nyúlhatott, mára azonban „eszmeisége" már Brüsszelben rezonál – Kép: moonapeuro.weebly.com
– Tbilisziben csúcstechnológiai eszközzel petárdákat lőnek a rendőrökre a tüntetők. Miért támad az az érzésünk, hogy ezeknek a tüntetőknek a belső felhergelőit külföldről megfizették, és külföldről irányítják?
– Egyáltalán nem meredek a párhuzam, hogy Tbilisziben is jól jönne egy kijevi Majdanhoz hasonló „forradalom”. A kérdés csak az, miért olyan fontos az Európai Uniónak, helyesebben az azt kézivezérlő háttérhatalomnak ez a kis, alig négymillió lakosú ország (amely kicsinysége ellenére nagyobb múltra tekinthet vissza, mint a végtelen demokráciában vergődő USA, pláne a „nemállam” Európai Unió)? Elég egy pillantást vetni a térképre, és megértjük: Oroszországgal határos, ezért van rá szükség, nem a grúz nép „demokráciavágya” kielégítése okán. Magyarországon, Szlovákiában, Szerbiában is fűtik a kazánt (merényletek, Magyar Péterek futtatása, kibertámadások stb.), az olaszokat is megfenyegették a választások után (mint Tompa Mihályt az osztrák helytartó: aztán több gólya nem csinálni!), Babiš cseh miniszterelnök visszatérésétől is rettegnek, miközben Donald Tusknak elnézik a „demokráciacsinálás“ különös módját. Hiába, a bolsevik tempó Moszkvából rég átköltözött Brüsszelbe; Sztálin atyuska pedig tapsikolhat a sírjában.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott módosító indítványa szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani a Kolosy téren álló 269 éves Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomot. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Barabás emellett a Facebook oldalán próbálta félremagyarázni, saját világlátásához igazítani a szivárvány szimbólum jelentését. Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát kérdeztük a váci református iskola bővítésének alapkőletételénél az esetről, keresztényüldözésről és a Nyugat-Európa szerte tapasztalható templomátalakításokról.
Hind Kabawat az első nő és egyben keresztény, aki miniszteri tisztséget tölt be a szíriai kormányban. Március 29-i hivatalba lépésétől ő vezeti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. Nyugati megfigyelők üdvözölték a nők irányába történő nyitást, az új szociális miniszter személyének megválasztását egyben pedig a kisebbségek iránti elfogadóbb magatartásnak tekintik.
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.