Pákozd, 2025. január 12. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond az urivi áttörés 82. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a pákozdi Don-kanyar Emlékkápolnánál 2025. január 12-én. MTI/Vasvári Tamás
A pákozdi Don-kanyar emlékkápolna emlékeztet a túlélők és hozzátartozó családtagok fájdalmára és szenvedésére, figyelmeztet a háborúk szörnyűséges pusztításaira és azok évtizedekig kiható lelki és fizikai fájdalmaira, de egyben megbékélésre is felszólít - hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára az urivi áttörés 82. évfordulóján megtartott megemlékezésen.
Soltész Miklós a Fejér vármegyében található Katonai Emlékpark Pákozd nemzeti emlékhely mellett álló, 32 éve felszentelt emlékkápolna felújítása kapcsán mondott avatóbeszédében úgy fogalmazott:
"Magyarország kormánya nevében tisztelettel adózom a hősök emléke előtt, együtt érzek a családok máig is meglévő fájdalmával". Az államtitkár köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a hősök emlékét ápolják és nem engedik a múltat végképp eltörölni, a magyar történelmet átírni.
Rámutatott: kötelesség, de egyben megtiszteltetés volt számukra, hogy a kápolna felújításához hozzájárulhattak a Magyar Honvédség elkötelezett állománya és a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség minden aktív tagja mellett.
+6
Soltész Miklós azt mondta, a kommunista, marxista ideológusok által kiadott jelszó, miszerint el kell törölni mindent, ami a múlthoz köthető, kivédhető, ha "minden nemzetben és közösségben gondolkodó ember teszi a maga felelősségteljes dolgát: fölemeli a szavát és a nemzet érdekében cselekszik a közszereplő, a tanító és a tanár neveli és valódi szabadságra oktatja a fiatalokat, a szülő és a nagyszülő mesél és beszél a múltról a gyermekeknek, az egyházak a felnövekvő korosztályoknak megtanítják, miként különböztessék meg a jót a rossztól, az igazat a bűntől, míg a költők, az írók, a történészek figyelmeztetik a nemzetet, ha a múlt fontos, szép vagy esetleg tragikus, de mégis sorsunkat és életünket formáló eseményéről megfeledkezik, vagy azokat mások át akarják írni".
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy annak idején az óriási túlerő, valamint a hosszú és nagyon kemény tél közepette kellett a magyar hadseregnek a Don-kanyarban lévő harctérre indulnia és ott bátorsággal helytállnia.
"Bár időben távoli generációk tagjaira emlékezünk, mégis számtalan magyar család érintett a tragédiában, és őrzik az áldozatok emlékét mind a mai napig" - fogalmazott.
Hozzátette, hogy az urivi áttöréskor meghalt katonák nem hősnek születtek, de hősökké váltak: életet, jövőt terveztek, munkájuk, hivatásuk volt, családot alapítottak, gyermekeket neveltek, de kérlelhetetlen paranccsal szólt közbe a háború.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Don-kanyar a jelenkor és a jövő generációi számára is üzen.
"Az üzenet nem más, mint az a történelmi tanulság, hogy minden nemzet viseli tetteinek, vagy éppen a tettei hiányának vagy sodródásának következményeit is" - mondta, hangsúlyozva: éppen ezért az egész magyar nemzet feladata, sőt kötelessége megvalósítani és megőrizni a nemzeti önrendelkezést.
A megemlékezésen a történelmi egyházak képviselői megáldották a felújított emlékkápolnát, majd emléktűz gyúlt a doni hősök tiszteletére.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
