A miniszterelnök szerint a nyugati liberálisok az elmúlt évtizedekben kitalálták és fel is építették a woke-kapitalizmust: a teljesítmény és a versenyképesség elé helyezték az ideológiai szempontokat, miközben Kína például a tömegtermelésről fokozatosan átállt a minőségi termékek gyártására, és több tekintetben megelőzte a Nyugatot. Úgy véli, jó hír, hogy Donald Trumppal az Egyesült Államok felébredt. „Lejöttek a szerről” – mondta. – Izgalmas és tanulságos viták zajlanak a világban az államszervezési modellekről. Az világos, hogy a nyugati liberális modell összeroppant a saját hibáinak súlya alatt – mondta.

Az összeomlás éppen az Egyesült Államokban kezdődött, és az amerikai lázadás most megnyitotta a teret és legitimálta a modellek közötti versenyt. Ebben Brüsszel szemben áll az új amerikai megoldásokkal. Orbán Viktor szerint a siker alapja a hagyományokhoz és a normalitáshoz való ragaszkodás. „De hogy jön ez a magyar elnökséghez?” – tette fel a kérdést. Úgy, hogy az elmúlt fél évben közvetlen közelről és mélyrehatóan vizsgálhatták az EU problémáit. A tapasztalat pedig lesújtó. Mintha Brüsszel nem fogná fel, mi történik körülötte. – Brüsszel abban az állapotban van, hogy ki kéne józanodnia. Ehelyett azonban inkább ráiszik – jellemezte a helyzetet a miniszterelnök, és példaként felhozta a migrációhoz és a háborúhoz fűző viszonyt.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország következetes álláspontja volt a kezdetektől, hogy egy európai háború nemcsak a részes feleknek, hanem az Európai Uniónak is árt, gyomron vágja a gazdaságot. Ez így is lett. A magyar kormány ezért követte a békepolitikát és szorgalmazta a kommunikációs csatornák megnyitását, a tárgyalásokat. Az uniós fősodor ellenállása miatt Magyarország csak nemzeti szinten képviselhette a békepárti álláspontot, ma viszont átadja ezt a feladatot az USA-nak, amelyhez ez jobban illik – pontosabban, „amellyel ez méretarányos”. A soros elnökség eredményei közül kiemelte a Schengeni-övezet bővítését, és megjegyezte, hogy az európai és nemzeti identitások védelmében is sikerült kisebb sikereket elérni. Fontosnak tartotta azt is, hogy sikerült megalapítani a Patrióták pártcsaládját. Orbán Viktor beszélt arról is, hogyan válhat sikeresség Magyarország ebben az átalakuló világban. Mint mondta, ennek az alapjait 2010 óta lefektették a családok megerősítésével, az egyetemi modellváltással, az iparfejlesztéssel – utóbbi körben említette például a modern gyárakat, az elektromobilitás fejlesztését.

– A gazdaság, az államszervezés és az önazonosság tekintetében jól állunk. Nem mintakövetők vagyunk, hanem úttörők – mondta, s mivel szerinte a magyar példa sikeres, ezért „utálnak minket a liberálisok”. Hangsúlyozta az új gazdaságpolitika fontosságát, és azt, hogy a legutóbbi nemzeti konzultáción a magyarok túlnyomó többsége megerősítette a gazdasági semlegesség központi szerepét. Ez kijelöli Magyarország különutas politikáját, ami szemben áll Brüsszel céljaival. – Az EU elszigeteltté vált – jelentette ki. Mint mondta, kelet felé is zártak, azzal, hogy rendszerszintű riválisnak nevezte Kínát, és vámháborút indított ellene; elszigetelte magát Oroszországtól, és úgy számolta fel az energetikai összeköttetéseket, hogy a helyébe nem tudott letenni semmit; elszigetelte magát a Déltől, Afrikától is, amellyel szemben az ott élő népektől testidegen ideológiai elvárásokat támasztott; és elszigetelte magát az USA-tól is, amelynek megválasztott elnökét démonizálta.

– Köszönjük, de mi nem kérünk ebből a lúzerségből – közölte Orbán Viktor, hozzátéve: Magyarország a párbeszédre, az együttműködésre és a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatok kiépítésére törekszik a világ országaival. – Nekünk magyaroknak, szemben Brüsszellel, kimunkált stratégiánk van erre az új világra – mondta, s az ezt megalapozó eredményekről szólva emlékeztetett a bérek növekedésére, az infláció letörésére, a költségvetési hiány csökkentésére stb. Hozzátette: a magyar gazdaság idén jóval az uniós átlag felett növekedhet. – De ha Brüsszel így, mi meg úgy, akkor milyen lesz Magyarország és Brüsszel viszonya a következő években? – tette fel a kérdést. Leszögezte: hogy a magyar emberek érdeke kell legyen az első. A cselekvést pedig Magyarország nagystratégiája fogja meghatározni.

A miniszterelnök ezek után kitért arra, hogy az uniós szabályok kihatással vannak a magyarok életére és a magyar gazdaságra. Brüsszel rossz döntéseit lehet tompítani, de vannak kizárólagos uniós hatáskörök. Tehát nem lehetünk közömbösek akkor, ha az Európai Unió beteg. – Az unió nem képes szavatolni a biztonságunkat, a gazdasági növekedésünket, a békét. Ezekkel a magyar elnökség igyekezett foglalkozni, de az uniós tapasztalatok megerősítették, hogy a vita már kevés – szögezte le Orbán Viktor. – Miközben az unió kudarcot kudarcra halmoz, az uniós intézmények folyamatosan erősödnek – hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra is, hogy az uniós versenyképességi tervek egytől egyig megbuktak: 2010-ben még az volt a mondás, hogy belátható időn belül az EU lesz a világ legversenyképesebb régiója.

– Brüsszelben egyáltalán nem gondolják, hogy az Európai Unió beteg; azt gondolják, hogy az integráció célja maga az integráció. Miközben az lenne a kérdés, hogy a közös politikák erősebbé tesznek-e minket vagy sem – mondta. Orbán Viktor szerint változásra van szükség, amelyeket politikai eszközökkel, adott esetben kívülről kell elérni. – Mi vagyunk Brüsszel ellenzéke – jelentette ki Orbán Viktor, majd kijelentette: az Európai Uniót egy transzatlanti elit tartja a markában.

Az ellenzékiség konfliktusokkal jár, de ezt a kormány vállalja, és dacolni fog a zsarolással. Ennek kapcsán ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy Brüsszel éppen ezért megpróbál kormányváltást elérni, ahogy tette ezt sikeresen Lengyelországban. Szerencsére az EP-választások után elkezdett formálódni egy új erő, amely képes leváltani a brüsszeli elitet – tette hozzá, és kedvező fejleménynek nevezte ebből a szempontból Donald Trump győzelmét. – Új elnök az USA-ban, egy erős szuverenista frakció és sok hazáját szerető, tenni akaró ember: minden készen áll, hogy megindítsuk a támadást – zárta szavait Orbán Viktor.