A kiadvány összesen 8 fejezetben mutat be 64 olyan megatrendet, amelyek alapjaiban határozzák meg életünk kereteit és az előttünk álló évtizedeket. Áttekintést nyújt többek között a klímaváltozás, a digitalizáció, a geopolitikai átalakulás és a demográfiai folyamatok területén érvényesülő megatrendekről.
2025. január 22. 23:22
Matolcsy György – mnb.hu
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ünnepélyes keretek között, a megújult Szabadság téri székházában mutatta be "Megatrendek – A világunkat formáló 64 alapvető megatrend” című kiadványát. A kötet fő célja, hogy megismertesse az olvasókkal a napjainkat és jövőnket alakító, történelmi jelentőségű változásokat, többek között a klímaváltozás, a technológiai forradalom, a digitalizáció és a geopolitikai átalakulás területén.
2020-as évtizedben a nagy átmenetek korába értünk.
Számos megatrend fordulóponthoz érkezett. Ezen folyamatok ismerete felértékelődik, mivel iránytűként és térképként szolgálnak az előttünk álló kihívások felismeréséhez és a megfelelő jövőbeli stratégiák kialakításához is.
A jegybank „Megatrendek – A világunkat formáló 64 alapvető megatrend” címmel mutatta be legújabb kiadványát, melynek elkészítésében a Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértői vettek részt.
A kiadvány összesen 8 fejezetben mutat be 64 olyan megatrendet, amelyek alapjaiban határozzák meg életünk kereteit és az előttünk álló évtizedeket. Áttekintést nyújt többek között a klímaváltozás, a digitalizáció, a geopolitikai átalakulás és a demográfiai folyamatok területén érvényesülő megatrendekről.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy a kiadvány több tudományterület fúzióján alapul, így épít a rendszerelmélet, a kvantumfizika, a geopolitika és a fenntarthatóság elemeire is. Napjainkban az összetett rendszerek korában élünk, amelyek törvényekkel, szabályokkal és mintázatokkal jellemezhetőek. Ezeket hozzák létre és tartják fent a megatrendek. A jegybankelnök kiemelte, hogy léteznek olyan alapvető megatrendek, amelyeket érdemes ismernünk a jövő kihívásaira való felkészülés során: ilyen a Pareto-elv, a 4T (Tudás, Tehetség, Tőke, Technológia) és a történelmi ciklusok ismerete is.
mnb.hu
A Pareto-szabály alapján sok esetben az eredmények 80 százaléka a ráfordítások mindössze 20 százalékából származik.
A világ gyorsulásával párhuzamosan a Pareto-arány hatványai is előfordulhatnak: a 20 százaléknak is van egy döntő jelentőségű 20 százaléka, ami az eredmények 64 százalékát előidézi, és ha a sort tovább folytatjuk, eljuthatunk akár oda, hogy erőforrásaink mindössze 1 százaléka hozhatja el eredményeink mintegy felét.
Matolcsy György rámutatott, hogy a megatrendek közül kiemelkedik három szupertrend: a klímaváltozás, a technológiai forradalom és a geopolitikai átalakulás.
Hangsúlyozta, hogy a 4T képlete alapján az lesz sikeres, aki a tudás, a tehetség, a tőke és a technológia fúzióját meg tudja valósítani.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke prezentációjában a három szupertrend mellett kiemelte a demográfiai folyamatokat is, mint jelenünket és jövőnket döntően meghatározó változást. Hangsúlyozta, hogy a nagy átmenetek korszakát éljük, amikor a változások összessége kritikus nagyságot ér el. Nemcsak a változások mennyisége haladja meg az eddigieket, hanem azok sebessége is felgyorsult a korábbiakhoz képest, emellett több megatrend is fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt évszázadban a világgazdaság exponenciális pályán növekedett, amelynek fontos hajtóereje volt a népességszám emelkedése és az összekapcsoltság növekedése, ugyanakkor ez a természeti erőforrások túlzott felhasználásával, továbbá a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedésével járt együtt.
A prezentációt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor Baksay Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója, Csizmadia Norbert, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Holczinger Norbert, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője és Szalay Zsolt, a BME tanszékvezetője részvételével, akik egyetértettek abban, hogy a jövő megnyeréséhez elengedhetetlen a megatrendek alapos ismerete.
Probléma lehet még a háborús hisztéria folyamatos fenntartása. Egyetlen szuper birodalom esetén ugyanis gondot okozhat, hogy nincs kivel háborúzni. Ki kell találni ezért olyan globális veszedelmeket, amelyek indokolttá teszik a rendkívüli állapot folyamatos fenntartását, szükség esetén pl. utazási korlátozások
és/vagy kijárási tilalmak bevezetését, gázálarc vagy szájmaszk kötelező hordását, stb.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Orbán Viktor Brüsszelt azzal vádolta, hogy miatta süllyed el az európai gazdaság, hogy miatta küldik a "pénzünket" Ukrajnába "egy reménytelen háborúba", és miatta lepték el a migránsok Európát, mert kinyitotta a határokat a "migránsok inváziója előtt".
Orbán Balázs úgy fogalmazott: minden idők egyik legnagyobb nemzetközi liberális botránya bontakozik ki a szemünk előtt. "Lassan annyi csontváz dől ki a szekrényből, hogy alig tudunk tőlük közlekedni a folyosón" - írta.
Európának észnél kell lennie, mert a politikai nyomásgyakorló szervezetek hálózata az Európai Uniót is megszállta, aminek a költségeit az európai emberek fizetik - mondta Lánczi Tamás.