A kiadvány összesen 8 fejezetben mutat be 64 olyan megatrendet, amelyek alapjaiban határozzák meg életünk kereteit és az előttünk álló évtizedeket. Áttekintést nyújt többek között a klímaváltozás, a digitalizáció, a geopolitikai átalakulás és a demográfiai folyamatok területén érvényesülő megatrendekről.
2025. január 22. 23:22
Matolcsy György – mnb.hu
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ünnepélyes keretek között, a megújult Szabadság téri székházában mutatta be "Megatrendek – A világunkat formáló 64 alapvető megatrend” című kiadványát. A kötet fő célja, hogy megismertesse az olvasókkal a napjainkat és jövőnket alakító, történelmi jelentőségű változásokat, többek között a klímaváltozás, a technológiai forradalom, a digitalizáció és a geopolitikai átalakulás területén.
2020-as évtizedben a nagy átmenetek korába értünk.
Számos megatrend fordulóponthoz érkezett. Ezen folyamatok ismerete felértékelődik, mivel iránytűként és térképként szolgálnak az előttünk álló kihívások felismeréséhez és a megfelelő jövőbeli stratégiák kialakításához is.
A jegybank „Megatrendek – A világunkat formáló 64 alapvető megatrend” címmel mutatta be legújabb kiadványát, melynek elkészítésében a Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértői vettek részt.
A kiadvány összesen 8 fejezetben mutat be 64 olyan megatrendet, amelyek alapjaiban határozzák meg életünk kereteit és az előttünk álló évtizedeket. Áttekintést nyújt többek között a klímaváltozás, a digitalizáció, a geopolitikai átalakulás és a demográfiai folyamatok területén érvényesülő megatrendekről.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy a kiadvány több tudományterület fúzióján alapul, így épít a rendszerelmélet, a kvantumfizika, a geopolitika és a fenntarthatóság elemeire is. Napjainkban az összetett rendszerek korában élünk, amelyek törvényekkel, szabályokkal és mintázatokkal jellemezhetőek. Ezeket hozzák létre és tartják fent a megatrendek. A jegybankelnök kiemelte, hogy léteznek olyan alapvető megatrendek, amelyeket érdemes ismernünk a jövő kihívásaira való felkészülés során: ilyen a Pareto-elv, a 4T (Tudás, Tehetség, Tőke, Technológia) és a történelmi ciklusok ismerete is.
mnb.hu
A Pareto-szabály alapján sok esetben az eredmények 80 százaléka a ráfordítások mindössze 20 százalékából származik.
A világ gyorsulásával párhuzamosan a Pareto-arány hatványai is előfordulhatnak: a 20 százaléknak is van egy döntő jelentőségű 20 százaléka, ami az eredmények 64 százalékát előidézi, és ha a sort tovább folytatjuk, eljuthatunk akár oda, hogy erőforrásaink mindössze 1 százaléka hozhatja el eredményeink mintegy felét.
Matolcsy György rámutatott, hogy a megatrendek közül kiemelkedik három szupertrend: a klímaváltozás, a technológiai forradalom és a geopolitikai átalakulás.
Hangsúlyozta, hogy a 4T képlete alapján az lesz sikeres, aki a tudás, a tehetség, a tőke és a technológia fúzióját meg tudja valósítani.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke prezentációjában a három szupertrend mellett kiemelte a demográfiai folyamatokat is, mint jelenünket és jövőnket döntően meghatározó változást. Hangsúlyozta, hogy a nagy átmenetek korszakát éljük, amikor a változások összessége kritikus nagyságot ér el. Nemcsak a változások mennyisége haladja meg az eddigieket, hanem azok sebessége is felgyorsult a korábbiakhoz képest, emellett több megatrend is fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt évszázadban a világgazdaság exponenciális pályán növekedett, amelynek fontos hajtóereje volt a népességszám emelkedése és az összekapcsoltság növekedése, ugyanakkor ez a természeti erőforrások túlzott felhasználásával, továbbá a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedésével járt együtt.
A prezentációt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor Baksay Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója, Csizmadia Norbert, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Holczinger Norbert, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője és Szalay Zsolt, a BME tanszékvezetője részvételével, akik egyetértettek abban, hogy a jövő megnyeréséhez elengedhetetlen a megatrendek alapos ismerete.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
A politikus szerint most dől el, hogy a magyaroknak lesz-e beleszólása az ukrán bővítési folyamatba, az Európai Parlamentben ugyanis a héten az Európai Bizottság biztosa megerősítette, olyan jogi eljáráson dolgoznak, amely csökkentené a vétók lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarország ellenkezik az Ukrajnát érintő döntés ellen, azt nem kellene figyelembe venni - mondta.
Egy magas rangú izraeli katonai tisztviselő elmondása szerint a hadművelet tervezésében 120 fő vett részt a Katonai Hírszerzés és a Légierő részéről, egy, a 8200-as egységhez tartozó létesítményben.
Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba? 
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
