Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a közösségi oldalán emlékezett meg Budapest ostromáról, amely 80 éve, 1945. február 13-án ért véget, amikor a Vörös Hadsereg véglegesen felmorzsolta a Wehrmacht által megszállt város védelmét.
2025. február 13. 10:45
A három hónapon át tartó küzdelemben Budapest súlyosan megsérült, több ezer ember vesztette életét, és a város jelentős része romokban hevert. Az ostrom a második világháború egyik leghevesebb és legkegyetlenebb városi harca volt, melyet a civil lakosság szenvedett meg leginkább. Az éhínség, a bombázások és a folyamatos harcok súlyosan megviselték a fővárost, míg a Hitler által erőddé nyilvánított város sorsa eldőlt - olvasható a kereszténydemokrata képviselő posztjában.
Budapest védelme a Harmadik Birodalom számára kulcsszerepet játszott a második világháború végi eseményekben. A csata a szövetségesek győzelmével zárult, s ez felgyorsította a náci Németország összeomlását.
Az ostrom alatt számos műemlék építmény is elpusztult, vagy súlyosan károsodott. A visszavonuló németek felrobbantották a város hídjait. A pusztítás sebeit a magyar főváros még évtizedekkel később is magán viselte.
Idézzük fel a magyar nép történetének eme fájdalmas örökségét, emlékezzünk az ártatlan áldozatokra - hangsúlyozza Simicskó István.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
