A jegybank legfőbb célja az árstabilitás fenntartása
Az elmúlt időszakban főként a külső makrogazdasági bizonytalanságok erősödtek, ezért fegyelmezett, türelmes monetáris politikára van szükség. Az MNB fokozott figyelemmel követi a külső és belső folyamatokat, illetve a kilátásokat övező kockázatokat - közölte a jegybank elnöke.
2025. március 8. 15:18
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Gazdasági évnyitó 2025 rendezvényen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai fórumán Budapesten, a Puskás Arénában 2025. március 8-án. MTI/Koszticsák Szilárd
A jelenlegi gazdasági körülmények között a jegybanknak az árstabilitás elérésére és fenntartására kell koncentrálnia - hangsúlyozta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) héten hivatalba lépett új elnöke szombaton Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó konferenciáján.
Kifejtette: az MNB az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a makrogazdasági célok eléréséhez.
A jegybank elkötelezett az inflációs cél fenntartása és elérése mellett - emelte ki Varga Mihály.
Az elmúlt időszakban főként a külső makrogazdasági bizonytalanságok erősödtek, ezért fegyelmezett, türelmes monetáris politikára van szükség. Az MNB fokozott figyelemmel követi a külső és belső folyamatokat, illetve a kilátásokat övező kockázatokat - közölte a jegybank elnöke.
Magyarországon a fogyasztói árindex 2024 szeptembere óta fokozatosan emelkedik, 2025 januárjára 5,5 százalékra nőtt, ezt elsősorban az üzemanyagok és az élelmiszerek árának emelkedése okozta, de jelentősen hozzájárult a piaci szolgáltatások árainak alakulása is
- hívta fel a figyelmet Varga Mihály.
Hozzátette: a piaci szolgáltatások árdinamikája tartósan magas, amit jegybanki, kormányzati, bankszövetségi és versenyhivatali együttműködésben kellene megvizsgálni. A jegybanknak hamarosan lesznek olyan javaslatai, amelyek a piaci szolgáltatások árképzésével foglalkozik majd - közölte.
Az MNB elnöke kifejtette: a magyar gazdaság növekedése széles alapokon áll, a magas foglalkoztatás és a reálbérnövekedés, a fogyasztás bővülése és a lakossági megtakarítások magas szintje a növekedési kilátások javulását mutatják.
A gazdaság növekedésének motorja egyrészt a fogyasztás, a másik beruházások területe; a vállalati szektor beruházásainak növekedéséhez is kedvezőek a kilátások - közölte.
A jegybankelnök a vállalkozók szempontjából három kockázatot említett, a kereslet bizonytalanságát, az inflációtól való félelmet és a gazdasági környezet adminisztratív részének terheit.
Varga Mihály kijelentette: a fogyasztói bizalom javulásához, a kiszámítható beruházási környezet megteremtéséhez és a konjunktúra beindulásához az árstabilitás fenntartásán keresztül vezet az út.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Kocsis Máté hangsúlyozta: ez a kormány nem tegnap lett békehívő, hanem a háború kitörésének pillanatában, 2022. február 24-én hangzott el először, hogy nem az öldöklést kell választani, hanem a békét és nemcsak azért, mert a honfitársaink élnek a határon túl, hanem azért is, mert a magyar gazdaság és az európai gazdaság meg fogja sínyleni a háborút.
Takács Péter emlékeztetett arra, hogy Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője örömét fejezte ki, hogy 50 magyarországi kórház felújítását sikerült lassítani, megakadályozni. Megemlítette, hogy az 50 kórházi épületen felül 33 mentőállomás is szerepelt a helyreállítási alap listáján, ám ezek közül van, amit már megvalósítottak nemzeti forrásból.
A tagállamok demokratikus intézményrendszerének az erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel - leplezte le a brüsszeli szélsőséget Bóka János.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
