Kovács Levente és Farkas Endre a Papi Szeminárium dísztermében 2025 Bálint napján – archív  

Aművészeti ágak közül a költészetet különös hely illeti meg, hiszen laikusként is mindnyájan jónéhány verset fejből ismerünk, a rímfaragás pedig gyermekkorunk óta kedves időtöltésünk. Büszkék vagyunk nagy költőinkre, mi magyarok mint egzotikus nyelvet beszélők, különösen is, és időrendben az elsők között Balassi Bálintot szoktuk emlegetni.

Ennek oka, hogy ő a magyar nyelvű költészet első klasszikusa. Balassinak még az élete is „művészi” teljesítmény, amelyben a váratlan ötletek és a szabadság féktelen megélése okoz folyamatos összezördüléseket a saját környezetével. Nagy reneszánsz költőnk jelentőségének forrása azonban nem az elvont művész bohém életvitele, hanem sokkal inkább a témák, műfajok és formák széles repertoárja, aminek hatása, mint ihlető forrás, máig érzékelhető líránk történetében.

A művészek alkotásaik révén formálják és motiválják életünket. Hatással vannak az értelmünkre és az érzelmeinkre. Vannak, akiket páratlan szellemi teljesítményre ösztönöznek, másoknak örömöt vagy kikapcsolódást nyújtanak alkotásaikkal. Így van ez Balassinál is. Istenes verseinek intellektuális és spirituális magasságaiba csak Ady Endre jut fel újra háromszáz esztendővel később. Tőle ered a méltán elhíresült „édes hazám” szókapcsolat. Szerelmes verseivel, európai trubadúr példákat követve, több hölgyet ostromol, amivel szintén több évszázados költői hagyományt teremt irodalmunkban. Ugyancsak középkori és reneszánsz példák nyomán honosítja meg a hármas osztatú Balassi-strófát, ami azóta sokféle változatban él tovább a magyar költészetben. Vitézi énekeivel megteremti a magyar hazafias költészet szilárd alapjait. Életművével méltán rászolgált rá tehát arra, hogy a legjelentősebb magyarországi alapítású független, nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot róla nevezzék el.

Minden kultúra fennmaradása attól függ, hogy az érintett közösség ismeri-e annak eredetét és továbbadja-e annak értékeit. Ha ez a folyamat a nemzedékek láncolatában megszakad, akkor a kultúra, rendelkezzék az bármilyen ősi gyökerekkel, megsemmisül, majd a helyét más népek, más szokások veszik át. A kultúra megőrzése nemcsak a mindenkori kultúrpolitika, az egyházak és egyéb közösségek, hanem a társadalom egészének feladata. A kultúra továbbadásában azonban mindenkinek megvan a saját személyes felelőssége is. Ezt vállalta fel Molnár Pál a Balassi Bálint-emlékkard elismerés megalapításával és menedzselésével.

A legjelentősebb kulturális gyöngyszemek közvetlenül ugyan mindig egy-egy nemzet kincsei, hatásuk azonban egyetemes erővel is bír. Így van ez Balassi Bálint esetében is, akinek nemzetközi térhódítása művei fordításán keresztül éppen a Balassi Bálint-emlékkard elismerés révén gyorsult fel. Ez a nívós díj ugyanis ma már jól ismert műfordítói körökben, és az elismerésen túl Balassi megismerésére is inspirál, ami eredményezheti a művek fordítását is.
Farkas Endre magyar származású irodalmi polihisztor: író, költő, műfordító, előadóművész, kultúraőrző és -szervező személyiség, aki gyermekkora ízes hajdúsági tájszólásával beszéli a magyar nyelvet. Kanadában él, jellemzően angolul ír, és szerez elismerést nekünk magyaroknak. Segíti az odalátogató magyar kollegákat, akiket bevezet a kanadai szellemi életbe és kapcsolatrendszerbe. Egyúttal értékes társasági ember is, aki a magyar emberre jellemző gyakorlatiassággal és humorral viszonyul az élet nagy kérdéseihez.

Balassi térhódítása Montrealban: Farkas Endre irodalmi esten mutatta be kötetét kanadai közönségnek - archív

Farkas Endre igényes író, aki azt vallja, hogy az írás egy nagy kaland, amely segít megérteni a szavak eredetét és megfelelő használatát. A szavak sajátos összeillesztése verseinek egyéni zenei hangzást és jelentést kölcsönöz. Ezzel nemcsak inspirálja, hanem egyenesen lángra lobbantja az olvasót. Szakmai igényességét jelzi, hogy a Balassi-verseket a reneszánsz kort idéző angol nyelvre fordította le. Ha Balassi Bálint anyanyelve az angol lett volna, akkor nagy valószínűséggel így szólnának szerelmes versei. Ez az, amivel Farkas Endre fordításai kiemelkednek a Balassi-versfordítások sorából.

Farkas Endre hét évtized távlatából őrzi és cipeli szülőföldjének szeretetét. Segítő barátként tekint a Kanadában felbukkanó magyar kollegáira, akikkel a közös gyökerek talaján hamar összhangra talál. Azt kívánjuk, hogy továbbra is büszke magyarként folytassa munkáját Montreálban!

Kovács Levente
a Magyar Bankszövetség főtitkára

Az írás megjelent a Versek – Poems című kétnyelvű kötetben, amely Farkas Endre költő Balassi-karddal való kitüntetésekor látott napvilágot Bálint napján Budapesten.