A Balassi - Versek / Poems című kétnyelvű kötet: a reneszánsz költőóirás alkotásait a kanadai Farkas Endre György ültette át az Erzsébet-kori angol nyelvre - gondola

Comblövést kapott, és sebesülésébe később belehalt… Nemcsak ez az egyetlen párhuzam az angol Sir Philip Sidney és Balassi Bálint sorsa között. Mindketten 1554-ben születtek, katonák voltak, uralkodói udvarban is sok időt töltöttek, és ma mint kiemelkedő költőkre emlékezünk rájuk. Sidney-nek kevesebb időt hagyott a Teremtő, rosszul kezelt sebesülésébe 32 évesen, 1586 októberében – idegen földön – belehalt. 

Edmund Spenser angol költő valamivel idősebb volt, mint Balassi, 1552-ben született, és hosszabb életet is ajándékozott neki az Isten: 1599-ben 47 éves korában halt meg. Sidney-vel együtt Spenser olyan művek létrehozását tűzte ki célul, amelyek együtt említhetők olyan európai nagy költők mesterremekeivel, mint Dante, Petrarca és Boccaccio. Balassit ma jeles petrarcistaként emlegetik az itáliai művészettörténészek.

John Donne angol költő változatos műfajokban alkotott, verses szatírákat, leveleket, elégiákat és alkalmi költeményeket írt. Műveiben – magas intellektualitás mellett – az érzéki szenvedély, a vallásos háttér is felfénylik. Az ő élete már átlép a XVII. századba, 1572-ben született, és 49 éves korában, 28 évvel a „hivatalos” Erzsébet-kor elmúlta után halt meg.

Mindhárom angol poéta az Erzsébet-kori reneszánsz művészet Balassihoz hasonló szellemiségű kiválósága, és említésük azért tűnik fontosnak a kanadai magyar Endre György Farkas műveinek üdvözlésekor, mert úgy sejlik, hogy a kiváló kortárs műfordító az Erzsébet-kornak legalábbis a hangulatát igyekszik zsongásba hozni most, a XXI. században. 

Ennek egyik szóhasználati jele, hogy a kanadai magyar művész a „beautiful” szó helyet következetesen a „beauty-full” változatot használja, bátran eltekintve attól, hogy a „beautiful” 1542 óta forog angol irodalomban; sőt a XVI. század vége felé már gyakori volt. A reneszánsz hangulat kialakításához ez a szóválasztás jó szolgálatot tesz.

Két Farkas: Bertalan űrhajós tábornok és Endre György kanadai költő - gondola

A művész él a szellemességgel is, a Budowskionka-vers fordítása erről a talentumáról tanúskodik, ebben a XVI. századi Kárpát-medence hangulatát a mai olvasónak friss élményt kínálva idézi föl.

A nyolcéves korában szüleivel Kanadába került Endre György Farkas, vagy hogy magyarosan is leírjuk a nevét: Farkas Endre György a negyedik művész, aki a világ – a kínai és az arab után – harmadik, legtöbb ember által beszélt nyelvére, az angolra fordítja a magyar költőóriás verseit. Igaz, néhány Balassi-mű felbukkant ezen a nyelven már korábban is szerte a glóbuszon, ám érdemi mennyiségben és magas színvonalon a kaliforniai John Ridland tollából kerültek papírra e veretes sorok.

John Ridland a Balassi-karddal Santa Barbarában - independent.com/Paul Wellman

Ő, az Angliában született, ám Amerikában alkotó – 2020-ban lelkét a Teremtőnek visszaadó – művész előzőleg sokéves munkával lefordította a János vitézt, tehát nagy szolgálatot tett a magyar irodalomnak, a Balassi-versek átültetésébe a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj megalapítójának, e sorok írójának kérésére kezdett. Ebbe a munkába már bevonta az ugyancsak kaliforniai Peter V. Czipott műfordítót, ő magyar szülők gyermekeként Los Angelesben született, így kétnyelvű irodalmárként nemcsak érti, hanem élvezi is Balassi remekeit. Ridland 2010-ben sorakozott a Balassi-kardos költők – kardtársak – közé.

Peter V. Czipott megcsókolja a Balassi-kardot annak átvétele után a Központi Papnevelő Intézet termében - Molnár Csenge-Hajna felvétele

Ugyancsak e sorok írójának kérésére fordított Balassi-verseket angolra a Melbourne-ben született, ma is e nagyváros közelében élő és alkotó Ross Gillett. Neki a fordításban a Magyarországról Ausztráliába kivándorolt ügyvéd, Kapantzian Artúr – Isten nyugosztalja – segített, jelentős munkát e küldetésbe fektetve. Gillett 2021-ben kapta meg a Balassi-kardot.

Ross Gillett ausztrál költő Melbourne-höz közeli otthonában megcsókolja a magyar költőóriás kardját - családi archívum

John Ridland alkotótársa, az ugyancsak kaliforniai Czipott Péter számos magyar prózai mű és költemény angolra fordítása, kiadása után szintén e sorok írójának bátorítására kezdett a Balassi-versek átültetésbe. Harmincnyolc verset költött át, s ezek Toll és Szablya – The Pen and the Sword címmel kétnyelvű kötetben a Kairosz kiadásában 2022-ben Budapesten jelentek meg; a kötet szerkesztője a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke, e sorok írója.

Kanadai poéta magyar szablyával, mögötte a Szent György Lovagrend díszőrei - gondola

Farkas Endre György tehát Észak-Amerikában harmadik művész, aki a XVI. századi magyar költőóriás szellemét felragyogtatja.

Szelíd foglalásnak nevezik az irodalmi életben a műfordítást, ezzel a művészeti tevékenységgel ugyanis a nyelvek, a kultúrák nemes inváziót folytatnak.
Különös érzékeltetője ennek, hogy 430 évvel Balassi halála után 2024-ben jelentek meg először arabul a magyar poéta versei. Abdallah Al Naggar – e sorok írójának kérésére – 29 költeményt ültetett át, ezek Szavak ösvényein – Balassi költészetének útkeresése az arab világban címmel kétnyelvű könyvben láttak napvilágot ugyancsak a Kairosz Kiadónál.

Abdallah Al Naggar a kardceremónián - MTI/Szigetváry Zsolt

Ha belegondolunk, hogy a 15 milliós magyar nemzet irodalmi kincse a 450 milliós arabság számára hozzáférhető lett, a nemes invázió szinte láthatóvá válik.

Eddig, 1997 óta, azaz 28 év alatt 53 irodalmár – költő és műfordító – vehette át a Balassi Bálint-emlékkardot, ez az első magyar alapítású nemzetközi irodalmi
díj, amely mind az öt kontinensre eljutott. Lényeges kiemelni, hogy a több helyen hatodik földrészként emlegetett Dél-Amerikában is jelen van, itt,Sao Paulóban Nelson Ascher portugál műfordító szobájának falán függ.

A kötet, már Montrealban - Farkas Endre György felvétele

Farkas Endre György alkotóművészete különleges szín ebben a kincsestárban, ő a szépség mellett az időbeliséget is igyekezett meghódítani, különleges élményt kínálva az angol nyelvű irodalom szerelmeseinek. A magyar olvasóknak is szellemi építkezést jelent a kétnyelvű kötet forgatása, ezt Kovács Leventének, a Magyar Bankszövetség főtitkárának köszönhetjük, aki a képzőművészetek ismert és jeles támogatójaként ezúttal az irodalmi értékek közrebocsátásában is – ebben az összefüggésben talán fogalmazhatunk így – vitézi szerepet vállalt.

Külön baráti öröm, hogy művészünk ezzel a kötettel sok évtized után az óceán túlpartjáról hazatér, felidézve a Balassi-sorokat: „Hogy bujdosásom ideje tölte
után / Én édes hazámban térjek esmeg vígan…”

Molnár Pál

(Az írás a Budapesten az idén február 14-én, Bálint napján kiadott Balassi Versek / Poems című kétnyelvű kötet előszavaként jelent meg.)