Ami rendkívülivé teszi a vásznat, az a fények és árnyékok rendkívül merész ábrázolása, a lombokon átszűrődő napsugarak ugyanis foltokban jelennek meg a kertben és az alakokon. "Nagyon puhán, finoman, de vibráló színekkel megfestett kép" - méltatta Renoir alkotását Kovács Zsófia.
2023. szeptember 12. 14:43
Kicsomagolják Pierre-Auguste Renoir A hinta című olajfestményét a Szépművészeti Múzeumban 2023. szeptember 12-én. Első alkalommal nyílik Magyarországon a francia impresszionista festő életművét bemutató, átfogó kiállítás, amely szeptember 22-től látogatható. MTI/Koszticsák Szilárd
Első alkalommal nyílik Magyarországon Pierre-Auguste Renoir életművét bemutató, átfogó kiállítás. A Szépművészeti Múzeum szeptember 22-től látogatható tárlatába a francia impresszionista mester számos főműve érkezik, köztük A hinta című olajfestmény, amelyet kedden csomagoltak ki.
"Szinte zavarban vagyunk, annyi főművet sikerült megszerezni a kiállításra" - mondta el A hinta sajtónyilvános kicsomagolásán a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
Baán László felidézte, hogy a kormányzat támogatásával 2019-ben a múzeum utóbbi száz évének legnagyobb értékű szerzeményezésére került sor, amikor sikerült megvásárolni Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét.
Ez a 12,3 millió dollárért (3,5 milliárd forint) magyar tulajdonba került, 1903-ban festett akt egy három darabból álló sorozat része, így felvetődött az ötlet, hogy - a világon először - másik két párdarabjával együtt kellene bemutatni - közölte.
Mint hozzátette, a párizsi Musée d'Orsay-vel és a Musée d'Orangerie-vel együttműködésben nem csak ezt a két festményt sikerült kikölcsönözni a budapesti kiállításra: több mint 20 közgyűjteményből összesen mintegy 70 Renoir-mű lesz látható a Szépművészetiben.
A múzeum nagy francia mestereket bemutató tárlatsorozatának részeként megnyíló tárlat biztosítási összértéke mintegy 400 milliárd forint, csak A hinta című festményé 20 milliárd - emelte ki Baán László.
Kovács Zsófia kurátor a kicsomagolt képről szólva elmondta, hogy a részben még falusias Montmartre-on ekkor letelepedett Renoir 1876-ban festette, a következő évben pedig bemutatták az impresszionisták harmadik tárlatán, így nagyban hozzájárult az impresszionizmus definíciójának kialakulásához.
Renoir kedvelt témája volt korának mindennapi élete, a kávéházak, bálok, kertvendéglők világa, ez az alkotás is egy banális jelenetet: egy állóhintán beszélgető fiatal nőt és társaságát örökíti meg, valószínűleg Renoir kertjében.
Ami rendkívülivé teszi a vásznat, az a fények és árnyékok rendkívül merész ábrázolása, a lombokon átszűrődő napsugarak ugyanis foltokban jelennek meg a kertben és az alakokon. "Nagyon puhán, finoman, de vibráló színekkel megfestett kép" - méltatta Renoir alkotását Kovács Zsófia.
A festő és modelljei címmel a francia mester alakábrázolásait középpontba állító kiállítás 2023. szeptember 22-től 2024. január 7-ig lesz látható a Szépművészeti Múzeumban.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
