A jegybank legfőbb célja az árstabilitás fenntartása
Az elmúlt időszakban főként a külső makrogazdasági bizonytalanságok erősödtek, ezért fegyelmezett, türelmes monetáris politikára van szükség. Az MNB fokozott figyelemmel követi a külső és belső folyamatokat, illetve a kilátásokat övező kockázatokat - közölte a jegybank elnöke.
2025. március 8. 15:18
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Gazdasági évnyitó 2025 rendezvényen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai fórumán Budapesten, a Puskás Arénában 2025. március 8-án. MTI/Koszticsák Szilárd
A jelenlegi gazdasági körülmények között a jegybanknak az árstabilitás elérésére és fenntartására kell koncentrálnia - hangsúlyozta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) héten hivatalba lépett új elnöke szombaton Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó konferenciáján.
Kifejtette: az MNB az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a makrogazdasági célok eléréséhez.
A jegybank elkötelezett az inflációs cél fenntartása és elérése mellett - emelte ki Varga Mihály.
Az elmúlt időszakban főként a külső makrogazdasági bizonytalanságok erősödtek, ezért fegyelmezett, türelmes monetáris politikára van szükség. Az MNB fokozott figyelemmel követi a külső és belső folyamatokat, illetve a kilátásokat övező kockázatokat - közölte a jegybank elnöke.
Magyarországon a fogyasztói árindex 2024 szeptembere óta fokozatosan emelkedik, 2025 januárjára 5,5 százalékra nőtt, ezt elsősorban az üzemanyagok és az élelmiszerek árának emelkedése okozta, de jelentősen hozzájárult a piaci szolgáltatások árainak alakulása is
- hívta fel a figyelmet Varga Mihály.
Hozzátette: a piaci szolgáltatások árdinamikája tartósan magas, amit jegybanki, kormányzati, bankszövetségi és versenyhivatali együttműködésben kellene megvizsgálni. A jegybanknak hamarosan lesznek olyan javaslatai, amelyek a piaci szolgáltatások árképzésével foglalkozik majd - közölte.
Az MNB elnöke kifejtette: a magyar gazdaság növekedése széles alapokon áll, a magas foglalkoztatás és a reálbérnövekedés, a fogyasztás bővülése és a lakossági megtakarítások magas szintje a növekedési kilátások javulását mutatják.
A gazdaság növekedésének motorja egyrészt a fogyasztás, a másik beruházások területe; a vállalati szektor beruházásainak növekedéséhez is kedvezőek a kilátások - közölte.
A jegybankelnök a vállalkozók szempontjából három kockázatot említett, a kereslet bizonytalanságát, az inflációtól való félelmet és a gazdasági környezet adminisztratív részének terheit.
Varga Mihály kijelentette: a fogyasztói bizalom javulásához, a kiszámítható beruházási környezet megteremtéséhez és a konjunktúra beindulásához az árstabilitás fenntartásán keresztül vezet az út.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
Magyar Péternek egyetlen eredeti gondolata sincs, amit ne a Fidesz-KDNP-től, vagy személyesen a miniszterelnöktől lopott volna el a mondandójában, a tevékenységében. Több mint 20 évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy hozzuk létre a polgári köröket. A Tisza-szigetek azok micsodák? Ugyanaz a recept, de egy lényegi különbség van. Orbán Viktor azért mondta azt, hogy szervezzük meg magunkat mi, kereszténydemokraták és nemzetiek, hogy utána Magyarország szuverenitását meg tudjuk őrizni. Magyar Péter viszont ahhoz kéri az emberek támogatását, és használja fel Orbán Viktor mondatait, politikai innovációit, hogy ezeket lenyúlva Brüsszel rabigájába hajtsa Magyarországot – hangsúlyozta Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Gondolának adott interjúban.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
