Az elmúlt hetekben bejárta az ellenzéki sajtót, milyen szigorú rendeletet alkotott a Nógrád vármegyei Vizslás az önazonossági törvény nyomán: a beköltözőktől tiszta erkölcsi bizonyítványt, érettségit, nullás adóigazolást és betelepülési hozzájárulást kérnek. Ugyanakkor az önkormányzat meghallgatja a jelentkezőket és adott esetben eltekinthet valamelyik feltételtől. Most a Demokrata, riportjában bemutatta, hogyan szolgálja a helyiek érdekét – az új rendelettel is – Vizslás tisztán kereszténydemokrata vezetése.
2025. október 15. 14:05
A salgótarjáni bányászat egykori kiszolgálótelepülése, Vizslás ma már nem a szén miatt kerül a hírekbe, hanem a belső ellentétek miatt. A helyiek szerint tíz éve még „fekete kommunista” falunak tartották, ahol a régi ideológia sokáig életben maradt, noha a tárnák már rég bezártak. A változás lassan, és fájdalmasan érkezett.
Évtizedekig nem tartottak nemzeti ünnepeket, keresztelőket vagy hittanórákat, a falu közepén pedig a vörös csillagos szovjet emlékmű őrizte a múltat. Ezt végül egy csoport fiatal döntötte le, kereszténydemokrata zászló alatt. A gesztus szimbolikusnak indult, de mély sebeket szakított fel: a közösség azóta sem tudott megnyugodni.
A település ma két részre szakadt. Két polgármester működik párhuzamosan – mindkettő saját pecséttel, rendeletekkel és támogatókkal. A falu egyik fele az egyik, a másik fele a másik oldalt tekinti legitimnek. A mindennapokban ez azt jelenti, hogy két „hivatal”, két gyűlés, két igazság él egymás mellett.
Az egyik vezetés szigorú személyazonossági rendeleteket hirdetett meg, amit jogvédő szervezetek – a TASZ és a Helsinki Bizottság – azonnal bíráltak, kirekesztésnek és rasszizmusnak nevezve. A helyiek viszont sokszor másképp látják: „Nem vagyunk rasszisták, csak rendet akarunk. Aki nem idevaló, nem marad meg” – mondta egy férfi a hivatal előtt.
A faluban közben a hétköznapok is politikai állásfoglalássá váltak. A templom falán még látszik a vörös csillag helye, amelyet egy kereszt váltott fel – azt azonban már kétszer is leszedték ismeretlenek. A helyi boltban, a kocsma teraszán, a hivatal udvarán mindenki ugyanarról beszél: kihez tartozik Vizslás.
„Régen tudtuk, ki a főnök. Most már senki sem tudja” – mondja egy idős asszony. A fiatalok elmentek, az idősek maradtak, a falu pedig egyre inkább önmagával vívja a harcot. Az emberek közti bizalom megrendült, és már nem az a kérdés, ki nyer a vitában, hanem hogy lesz-e még közösség, amit meg lehet menteni.
„Itt már nem a kenyér a drága, hanem a békesség” – mondja a boltos a pult mögül, miközben kint megint megszólal a harang. A hang végigfut a völgyön, mintha még emlékeztetni akarná a falut arra, hogy valaha egy volt.
A teljes riport a Demokrata 2025. október 15-i számában olvasható!
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
A magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.
Az elmúlt hetekben bejárta az ellenzéki sajtót, milyen szigorú rendeletet alkotott a Nógrád vármegyei Vizslás az önazonossági törvény nyomán: a beköltözőktől tiszta erkölcsi bizonyítványt, érettségit, nullás adóigazolást és betelepülési hozzájárulást kérnek. Ugyanakkor az önkormányzat meghallgatja a jelentkezőket és adott esetben eltekinthet valamelyik feltételtől. Most a Demokrata, riportjában bemutatta, hogyan szolgálja a helyiek érdekét – az új rendelettel is – Vizslás tisztán kereszténydemokrata vezetése.
Magyarország nem tud és nem is fog lemondani az Oroszországból érkező olaj- és gázszállításokról – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Moszkvában megrendezett Orosz Energiahéten.