A liberális narratíva csapdái
"Ha már transzparenciáról beszélünk, legyen átlátható, hogy amikor egy szervezet megszólal, milyen pénz mozgatja a száját". Az államtitkár szerint az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európában is szigorúan kellene szabályozni az NGO-k tevékenységét.
2025. február 11. 21:27

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára (b) és Mráz Ágoston Sámuel, az intézet vezetője a Nézőpont Intézet Fake news a világsajtóban, Brüsszeli források - Magyar szócsövek című rendezvényén a Polgári Magyarországért Alapítvány budapesti székházában 2025. február 11-én. MTI/Kocsis Zoltán

A liberális narratíva önmagát ejti foglyul, nekünk pedig rá kell mutatnunk ezekre a csapdákra – hangsúlyozta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Nézőpont Intézet rendezvényén, kedden Budapesten.

Kovács Zoltán a Magyarországról megjelenő fake news-ok témájában rendezett beszélgetésben úgy fogalmazott: a Transparency International (TI) kedd reggel megjelent Korrupció Érzékelési Indexe módszertanilag vállalhatatlan, alaptalan, így az elemzés eredménye is értelemszerűen abszurd és vállalhatatlan.

"Ahogy kijött a jelentés, telekürtölték a világot azzal, hogy Magyarország évek óta az Európai Unió legkorruptabb országa. Ebből egy szó sem igaz, nyilvánvalóan politikailag motivált, politikailag vezérelt indexről beszélünk" – hangsúlyozta. Hozzátette: a jelentés módszertanilag hibás és szubjektív, ráadásul nem veszi figyelembe az unió saját, hivatalos jelentéseit sem.

Kovács Zoltán azt mondta: a magát korábban valamire tartó elit önmagát lejárató spirálban van, mert a tudománytalan okfejtéseit már senki nem veszi komolyan.

Kijelentette: a nemzetközi sajtóban megjelenő, Magyarországot támadó álhírekkel kapcsolatban "fake narrative"-ról érdemes beszélni, amelyben az egyes hírek egy nagyobb történetmesélés elemei. Szavai szerint évtizedes narratívaháború folyik, amelyben a liberális elit igyekszik lejáratni mindazokat, akik a nagy liberális eszmerendszernek ellentmondanak.

"Ez egy jól idomított rendszer, amiben mindenki tudja a dolgát" – állapította meg az államtitkár. Úgy folytatta: a liberális narratíva önmagából kifordulva, az abszurditáson is túlmenően próbál újabb és újabb megváltandó, felszabadítandó csoportokat kiszemelni.

Ebből azonban nem tudnak "arcvesztés, önbeismerés és a valóság beismerése nélkül" kiszállni, ezért magukat ejtik csapdába – magyarázta.

Kovács Zoltán kiemelte: már 2010-12 körül is lehetett látni, hogyan épül fel a rendszer, de még "rengeteg meló lesz" abban, hogy azt lebontsák.

Mélyfúrásokra van szükség – mondta, hozzátéve: nagy hadjáratot kell indítani az adatokhoz hozzáférésért.

Úgy fogalmazott: "Ha már transzparenciáról beszélünk, legyen átlátható, hogy amikor egy szervezet megszólal, milyen pénz mozgatja azt a száját". Az államtitkár szerint az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európában is szigorúan kellene szabályozni az NGO-k tevékenységét.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója elmondta: minden évben megvizsgálják a Magyarországgal kapcsolatos nemzetközi sajtómegjelenéseket.

2024-ben tovább nőtt a Magyarországgal kapcsolatos érdeklődés, a tavalyi híreket elsősorban az uniós soros magyar elnökség és a miniszterelnök békemissziója uralta – ismertette, hangsúlyozva: arányaiban továbbra is a negatív hírek dominálták a véleménycikkeket, tudósításokat.

Boros Bánk Levente azt mondta: a negatív hírek, rosszindulatú megfogalmazások, hangulatkeltések egyebek mellett a sajtószabadság, a demokrácia, az antiszemitizmus, rasszizmus és az igazságszolgáltatás témájában születnek.

Példaként említette, hogy a la Repubblica olasz lap cikke szerint Magyarországon a televízióban nem eshet szó politikáról, és nincsenek vitaműsorok.

Boros Bánk Levente szavai szerint a fake news-okat egy nemzetközi, jól összehangolt, hálózati működésű közeg terjeszti.

A hírek körforgása jól követhető, hiszen azokat elsőként hazai aktorok fogalmazzák meg, majd különböző együttműködéseken keresztül juttatják el a nemzetközi térbe, melyek végül felerősítve, politikai támadások, lejárató kampányok formájában érkeznek vissza Magyarországra – magyarázta, megjegyezve: a rendszer finanszírozását donorok jól beazonosítható köre szolgáltatja.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, hogy a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe hamis, félrevezető és manipulatív kimutatás. "Szeretnénk mindenkit felszólítani, hogy ne vegye komolyan, ne higgye el az állításait, és ne hivatkozzon rá" – tette hozzá.

MTI
Címkék:
  • Fellöktek egy újságírót – na és?
    A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
  • Krajsovszky Gábor: Neobolsevizmus és kereszténység harca ma Magyarországon
    Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
  • Aranymisés magyar pap a Délvidéken
    Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
  • Homokkomárom a katolikus egyház fontos „lelki erőműve"
    Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
  • Külhoni magyarlakta területek
    A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
MTI Hírfelhasználó