"Vissza kell nyernünk szuverenitásunkat. Végső soron nem az európai intézmények, hanem az erős nemzetek alkotják az Európai Uniót" - mondta Varga Judit a lapinterjúban.
2023. november 5. 23:07
Varga Judit fényképe a Sunday Telegraphban – telegraph.co.uk
A nyitott határok stratégiája, az ideológiai indíttatású migrációs politika társadalmi káoszhoz vezet - mondta vasárnap megjelent brit sajtónyilatkozatában Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke.
Varga Judit a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjúban kijelentette: gondosan mérlegelni kell a menedékjog és a migráció közötti különbséget. Kifejtette: a menedékjog az emberi jogok kategóriájába tartozik, a migráció azonban nem.
"Vissza kell nyernünk szuverenitásunkat. Végső soron nem az európai intézmények, hanem az erős nemzetek alkotják az Európai Uniót" - mondta Varga Judit a lapinterjúban.
A határkerítésről szólva elmondta: felépítése 1,7 milliárd euróba került, az EU azonban ennek alig 1 százalékát térítette vissza. "Ez nem helyénvaló. Schengen egészét védelmezzük" - mondta a The Sunday Telegraphnak az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke.
Kijelentette: a kormány nagyon szilárd álláspontot vall a migráció ügyében, és a táradalommal együtt mond nemet arra a kérdésre, hogy együtt akar-e élni kulturálisan idegen emberek tömegeivel.
Varga Judit szerint a mostani időszakra jellemző túlzásba vitt woke-ideológia mögött a család, a családmodell jelentette társadalmi szövet szándékos lebontása keresendő.
A bizottsági elnök szerint ezek a kérdések állnak majd a jövőre esedékes európai parlamenti (EP) választások középpontjában. Varga Judit a brit lap idézete szerint az EP-választást "a politikailag korrekt elit" és a józan ész érvényesüléséért kiállni nem félők küzdelmeként jellemezte.
Hozzátette: Nagy-Britannia kilépésével az EU olyan német-francia tengely kialakulásával szembesül, amelynek célja a tagállamok egyéni önazonosságának eróziója.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
