Brüsszeli súlyos kettős mércét emleget az osztrák jobboldal
Harald Vilimsky osztrák jobboldali európai parlamenti képviselő szerint amit az Európai Bizottság művel Magyarországgal, az túlmegy minden határon – ráadásul azért akarja megbüntetni a tagállamot, amit az EU maga is tervez.
2024. február 12. 15:58
Az EU kezd a kettős mérce etalonjává válni. Ami állítólag jó az uniónak, az Magyarországon kötelezettségszegési eljárásokhoz vezet. Ennél abszurdabb már nem is lehet – így reagált Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti delegációjának vezetője arra, hogy az Európai Bizottság újabb eljárást indít Magyarország ellen. Ennek alapja egy törvény, amellyel a magyar kormány meg akarja akadályozni a külföldi beavatkozást. Brüsszel ebben a magyarországi szólásszabadság korlátozását látja – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Maga az Európai Unió is törvényt tervez elfogadni a külföldi befolyás ellen. A civil szervezeteket és tudományos intézményeket arra akarják kötelezni, hogy minden nem uniós finanszírozást nyilvánosságra hozzanak, hogy így küzdjenek a külföldi befolyás ellen az EU-ban. Hogy ugyanez most miért sérti a véleménynyilvánítás szabadságát Magyarországon, azt tényleg nem érti senki. Vagy nézhetjük a dolgot fordítva is: Ha ez Magyarországon sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, akkor természetesen ugyanez vonatkozik az EU-ra is
– mondta Vilimsky. A jobboldali képviselő úgy véli, az Európai Bizottság valóságos kampányt folytat Magyarország ellen, és a legabszurdabb érvektől sem riad vissza. Ugyanakkor már régóta illiberális útra lépett egy sor olyan törvénnyel, amelyek egyre inkább korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.
Ilyen például a digitális szolgáltatásokról szóló törvény az internetes cenzúrával, az európai médiaszabadságról szóló törvény a központi médiafelügyeleti hatóság létrehozására tett kísérletével vagy az East StratCom Task Force, amellyel maga az EU próbál befolyást gyakorolni harmadik országokban, különösen Kelet-Európában
– sorolta az FPÖ európai parlamenti képviselője.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
