Varga Judit úgy fogalmazott, hogy csak egy nagy nemzetnek lehetnek olyan politikusai, mint amilyen Deák Ferenc volt, és a csillagok szerencsés együttállásának köszönhető, hogy a reformkorban és az azt követő időszakban tevékenykedett.
2023. október 17. 20:00
mnb
A Magyar Nemzeti Bank „Deák Ferenc” megnevezéssel 15 000 Ft névértékű ezüst és 3000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a „haza bölcse” születésének 220. évfordulóján. Az emlékérmék az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc egyik legfontosabb eredményére, az első felelős magyar kormány megalakulására is felhívják a figyelmet, amelynek szintén idén ünnepeljük a 175. évfordulóját. A jubileumi emlékérméket Bitó Balázs iparművész tervezte. Ünnepélyes kibocsátásukra az Igazságügyi Minisztérium által életre hívott Deák 220 – Joggal a hazáért című tudományos konferencia keretében kerül sor.
Deák Ferenc hagyatéka "alapnyomat" a mindenkori magyar igazságügyi miniszter, illetve minden miniszter számára - jelentette ki az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke kedden Budapesten, a Joggal a hazáért elnevezésű konferencián mondott zárszavában.
Varga Judit a Deák Ferenc születésének 220. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson hangsúlyozta: Deák Ferenc tevékenysége iránymutatást jelent akkor is, amikor a magyar kormány a jogállamisági harcait vívja Brüsszelben.
Hagyatéka arra tanít, hogy ki kell várni a megfelelő pillanatot, és akkor egyet előre lépni; ebben a csatában nagy szükség van Deák Ferenc gondolataira - tette hozzá a fideszes politikus.
Úgy fogalmazott, hogy csak egy nagy nemzetnek lehetnek olyan politikusai, mint amilyen Deák Ferenc volt, és a csillagok szerencsés együttállásának köszönhető, hogy a reformkorban és az azt követő időszakban tevékenykedett.
Felidézte, hogy Deák hobbyja a fafaragás volt és talán ez a praktikum iránti vágy vezette a kiegyezést alkotó jogszabályok megfogalmazásához is.
Munkásságát a megingathatatlan hazaszeretet, a nemzeti szuverenitás védelme és az ennek eléréséhez használt békés eszközök jellemezték. És miközben nem vágyott soha irányító szerepre, bárhová került, mindenhol vezetőként tekintettek rá - fűzte hozzá.
Deák tudta - folytatta Varga Judit -, hogy a kiegyezés megalkotása nem ígér gyors politikai babérokat. Azt is tudta, hogy a forradalom és szabadságharc vívmányainak feladása egyenlő lenne Magyarország szuverenitásának feladásával.
Ugyanakkor felismerte, hogy az erőszak nem vezethet tartós békéhez, ezért mindig a diplomáciai megoldás mellett érvelt - ismertette.
Végül a Deák-mauzóleumon is olvasható feliratot idézte: "Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk semmiért nem szabad".
Vagyis Deák Ferencre a nemzeti szuverenitás őrangyalaként tekinthetünk - hangsúlyozta Varga Judit.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
