7 év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamást felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolása miatt indult büntetőperben csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla. A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy ha a vádlott nem tesz eleget a börtönbehívónak, akkor elveszíti a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét.
2025. április 11. 07:00
Gyárfás Tamás hallgatja az ítéletet az ellene és társa ellen bűnsegédként, illetve felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt indult per ítélethirdetésén a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalótermében 2025. április 10-én. A korábbi médiavállalkozót, sportvezetőt és sportdiplomatát jogerősen 7 év börtönbüntetésre ítélte felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolása miatt indult büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla. A másodrendű vádlottat, Portik Tamást - aki még videókapcsolat útján sem volt jelen a bíróságon - másodfokon, ugyancsak felbujtóként életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtották. MTI/Balogh Zoltán
7 év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamást felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolása miatt indult büntetőperben csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla. A másodrendű vádlottat, Portik Tamást életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtották.
Első fokon a Fővárosi Törvényszék 2024. február 8-án Gyárfás Tamás korábbi médiavállalkozót, sportvezetőt még bűnsegédként elkövetett emberölésért 7 év fegyházra ítélte, Portik Tamás - aki ezúttal még videókapcsolat útján sem volt jelen a bíróságon - felbujtóként akkor is életfogytiglani fegyházbüntetést kapott.
Egyben rendelkeztek arról, hogy az elsőrendű vádlott a büntetés négyötöd részének letöltése, míg a másodrendű vádlott 20 év letöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.
Az ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Gyárfás Tamásra csütörtökön, jogerősen 7 év börtönt szabott ki, és felbujtóként, nem bűnsegédként mondta ki bűnösnek. A bíróság elsősorban a vádlott idős korára tekintettel enyhítette börtön fokozatra a szabadságvesztést, ami egyben azt is jelenti, hogy a büntetés időtartamának háromnegyed része után feltételes szabadlábra bocsátható.
A bíróság szerint Portik Tamás Gyárfás Tamás felkérésére bízta meg Jozef Rohac szlovák bérgyilkost Fenyő Jánosnak, a VICO-birodalom fejének, Gyárfás Tamás üzleti riválisának 1998. február 11-én végrehajtott meggyilkolásával, ezért mindketten felbujtónak minősülnek.
Gyárfás Tamás az eljárás során mindvégig tagadta a bűnösségét.
Az ülésen felidézték: az ítélőtáblán tartott legutóbbi tárgyaláson Gyárfás Tamás az utolsó szó jogán azt mondta, hogy 1996-ban egy választott bírósági döntés nyomán már nem állt fenn üzleti ellentét köztük, ezért semmi oka nem volt arra, hogy megrendelje Fenyő János meggyilkolását. Továbbá a Portik Tamás által készített, a bíróság által bizonyítékként közölt hangfelvételekről azt állította, hogy a titokban készült felvételekkel, azok készítése során Portik csőbe akarta húzni őt.
Az ítélethirdetést követően Gyárfás Tamás szabadon távozhatott a bíróság épületéből. Arról, hogy mikor kell bevonulnia a büntetés-végrehajtási intézetbe, a büntetés-végrehajtási bíró dönt majd.
A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy ha a vádlott nem tesz eleget a börtönbehívónak, akkor elveszíti a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét.
A tárgyalást követően Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás ügyvédje újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: védence meg van győződve arról, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el, ezért nem erre az ítéletre számítottak, és nem tud egyetérteni az ítélet indoklásával sem.
Hozzátette: ebben a helyzetben minden további jogorvoslati lehetőséget ki kívánnak használni. A rendkívüli jogorvoslat rendelkezésre áll, és nagy valószínűséggel perújítást fognak kezdeményezni, a többi között az elutasított bizonyítási indítványukra figyelemmel - jelezte.
Az ügyvéd kitért arra, hogy az ítélet szerint 5 év 1 hónap múlva kerülhet Gyárfás Tamás feltételesen szabadlábra.
Fenyő János médiavállalkozót 1998. február 11-én gyilkolták meg Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Margit utca sarkán, miközben az autójában ült, a lámpa zöld jelzésére várakozva. A gépfegyveres támadásban a médiavállalkozó a helyszínen meghalt.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
Magyar Péternek egyetlen eredeti gondolata sincs, amit ne a Fidesz-KDNP-től, vagy személyesen a miniszterelnöktől lopott volna el a mondandójában, a tevékenységében. Több mint 20 évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy hozzuk létre a polgári köröket. A Tisza-szigetek azok micsodák? Ugyanaz a recept, de egy lényegi különbség van. Orbán Viktor azért mondta azt, hogy szervezzük meg magunkat mi, kereszténydemokraták és nemzetiek, hogy utána Magyarország szuverenitását meg tudjuk őrizni. Magyar Péter viszont ahhoz kéri az emberek támogatását, és használja fel Orbán Viktor mondatait, politikai innovációit, hogy ezeket lenyúlva Brüsszel rabigájába hajtsa Magyarországot – hangsúlyozta Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Gondolának adott interjúban.
A merénylőt egy barát és családtagok segítségével azonosították, majd fogták el, miután csütörtökön a Szövetségi Nyomozó Iroda nyilvánosságra hozott egy fotót a feltételezett támadóról, aki a támadást megelőzően és azt követően is ruhát váltott.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
