Lebukott a LIBE: nem merték vállalni a nyilvánosságot
"A találkozó során világossá vált, hogy miért zárták ki a nyilvánosságot: koncepciós eljárás zajlik a szuverenitásvédelmi törvénnyel és Magyarországgal szemben" - leplezte le a hungarofób szélsőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
2025. április 16. 21:16
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének, Lánczi Tamásnak, valamint a Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) delegációjának találkozója nyomán világossá vált, hogy koncepciós eljárás zajlik a szuverenitásvédelmi törvénnyel és Magyarországgal szemben - tartalmazza a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye.
Mint írták, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás fogadta az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) delegációját.
A tárgyalás előtt a LIBE delegációvezetője elzárkózott attól, hogy videó- vagy hangfelvétel készüljön, vagyis megakadályozták, hogy a magyar és az európai állampolgárok hiteles és pontos képet kaphassanak a találkozóról.
"A találkozó során világossá vált, hogy miért zárták ki a nyilvánosságot: koncepciós eljárás zajlik a szuverenitásvédelmi törvénnyel és Magyarországgal szemben" - írták.
A delegáció tagjai a USAID és a brüsszeli bizottság által finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek vádjait ismételgették, és elzárkóztak attól, hogy a hivatal elnökének bármilyen kérdésére vagy felvetésére érdemi választ adjanak - fogalmaztak.
A hivatal szerint a magát tényfeltárónak nevező bizottság működése álságos, hiszen az Európai Bizottság már megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, amelyet az Európai Parlament is támogat.
Továbbá a bizottságban részt vevő képviselőknek is nyilvánvaló a személyes pártpolitikai elkötelezettsége; az egyik bizottsági tag például pár hónappal ezelőtt egy budapesti pártrendezvényen is felszólalt, "most pedig pártatlan tényfeltáróként tetszeleg" - olvasható a közleményben.
"Ez a látogatás is megerősíti, hogy összehangolt politikai beavatkozás zajlik Magyarországgal szemben. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem enged a politikai nyomásgyakorlásnak és folytatja a külföldi beavatkozások feltárását" - fogalmazott közleményében a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.