Orbán Viktor a 2024-es uniós magyar elnökséghez kapcsolódó parlamenti események zárókonferenciáján elmondta: több európai nemzet is további támogatást akar nyújtani Ukrajnának, hogy folytathassa a háborút. Nekünk ettől eltérő véleményünk van, szerintünk minél tovább tart a háború, annál több emberélet vész el, annál rosszabb lesz a helyzet a harcmezőn – jelezte. Hangsúlyozta, az Európai Bizottságnak az a javaslata, hogy a háború miatt tegyük kötelezővé a leválást az orosz energiahordozókról, egyszerűen megöli a magyar gazdaságot.

Képzeljék el, hogy az energia ára a háztartások és a vállalatok számára egyszer csak megkétszereződik. Ezt a magyar családok nem bírnák ki – fogalmazott, hozzátéve: a magyarok ezért is békét akarnak, és minél gyorsabban szabadulnának a gazdasági szankciók politikájától. Elmondta azt is, hogy Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is.

Felidézte: az EU sohasem vett még fel háborúban álló országot, jó okkal. Ráadásul Ukrajna tagsága olyan gazdasági terhet jelentene, amit a tagállamok nem bírnának el. Emlékeztetett arra is, hogy a közép-európai országok uniós csatlakozásával a korábbi tagok is jól jártak. Ukrajnával azonban másképp áll a helyzet, azzal rosszul járnánk. – Rossz üzlet. Agrárválság, munkanélküliség, eladósodás, életszínvonalesés – figyelmeztetett.

Arra kérte a konferencia résztvevőit, hogy két stratégiai kérdésben – a nemzeti szuverenitás védelméről és Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében – folytassanak párbeszédet, mert ezek a kérdések a következő évtizedekre eldöntik az uniós tagállamok sorsát és kijelölik a nemzeti parlamentek szerepét. Rámutatott: az Egyesült Államokban a progresszív liberalizmus programja megbukott és a helyét egy patrióta politika vette át, ami komoly nemzetközi következményekkel jár. Értékelése szerint ugyanis az Egyesült Államokban „nem választási baleset történt", hanem új korszak kezdődött: az Egyesült Államok az elmúlt 80 évben a liberális nemzetközi rend fenntartásában volt érdekelt, most viszont megkezdte ennek lebontását, mert ezt már nem látja a saját érdekeihez illeszkedőnek.

Eközben – folytatta – Kína rohamléptekkel halad előre, és már nemcsak ipari kapacitásban, hanem technológiája színvonalában is felveszi a versenyt, valamint India is kilépni készül a világpolitika színpadára, a világ legnépesebb országának minden adottsága megvan ahhoz, hogy Kínához mérhető erejű globális erőközponttá váljon. Kifejtette, a nemzeti parlamentek az európai alkotmányosság és demokrácia kimunkálásának történelmi színterei és laboratóriumai. A közös európai értékek, amelyekre oly sokat hivatkoznak Brüsszelben, valójában a nemzeti parlamentek termeiben, folyosóin születtek meg – közölte. A kormányfő elmondta, 15 éve azt látja, ha Európa problémával találta magát szembe, a brüsszeli válasz mindig ugyanaz volt: több hatáskört Brüsszelnek, kevesebb mozgásteret a nemzetállamoknak. Az eredmény pedig az, hogy a baj sohasem zsugorodott, hanem mindig súlyosbodott – mutatott rá, példaként a pénzügyi válságot, a migrációt, az energiaválságot és a háborút említette.

Orbán Viktor azt mondta, aki ellenállt a központosításnak, a lopakodó hatáskörelvonásnak, aki védelmezi a nemzetállami kereteket, azt az uniós források megvonásával fenyegetik. Ha ez nem segít, Brüsszel ellehetetleníti a nemzeti kormányokat, beavatkozik és megbuktatja azokat, neki tetsző, a nemzeti szuverenitást feladó „ügynökpártokat" segít hatalomra – fogalmazott. Ezt Magyarországon 2018-ban és 2022-ben is megpróbálták, sikertelenül, most próbálkoznak harmadszorra – jegyezte meg. A miniszterelnök úgy folytatta, a dolgok odáig fajultak, hogy nyíltan bevallják, Magyarország esetében le akarják rontani a gazdaságát, hogy a „nemzeti kormány helyett nekik tetsző, brüsszeli érdeket szolgáló bábkormányt ültessenek a helyére". Hozzátette, az alapító atyák nem ebből a célból hozták létre az EU-t, ebből nem lesz erős, ebből csak gyenge Európa lesz.

Orbán Viktor kitért arra, hogy közben dagad „a brüsszeli NGO-botrány", vagyis a brüsszeli bürokrácia sok száz milliónyi euróközpénzt juttatott olyan szervezeteknek, amelyek a föderális Európa szószólói, lobbistái voltak. Ezt nem lehet másként nevezni, mint „puccskísérletnek a nemzeti parlamentekkel szemben" – mondta. A kormányfő szerint az a kérdés, mit tehetnek a nemzeti parlamentek „a brüsszeli szupranacionális gőzhenger ellen". Felhívta a figyelmet a magyar Országgyűlés által elfogadott, az EU jövőjével kapcsolatos határozatra, amely egyebek mellett azt javasolja, töröljék a szerződésekből az egyre szorosabb egység elvét, rögzítsék Európa keresztény gyökereit és kultúráját a szerződésekben, az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét, valamint erősítsék meg a szubszidiaritás elvét. Ha valóban erős Európát akarunk építeni, akkor a nemzeti parlamenteknek nem mellékszerep, hanem főszerep jár. Nekünk, nemzeti parlamenti képviselőknek, kötelességünk vállalni a szerepünket és mi, magyarok, erre készen is állunk. Make Europe Great Again – zárta felszólalását Orbán Viktor.