Orbán Viktor: a háborús fenyegetettség közvetlen

A Lengyelországot ért szerdai dróntámadás példázata annak, milyen veszélyes körülmények között élünk nap mint nap, a háborús fenyegetettség közvetlen - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A munkalátogatáson Abu-Dzabiban tartózkodó kormányfő azt mondta, a mindennapi élet felemészti az emberek figyelmét, de amikor "néha beesik a baj" néhány drón formájában Lengyelországba, akkor hirtelen mindenki felkapja a fejét. Ez történhetett volna tegnap is, meg tegnapelőtt vagy holnap is, Lengyelországban, meg Magyarországon is - tette hozzá.

Elmondta, a háborús fenyegetettség közvetlen. Magyarország nincs benne a háborúban, a lengyelek benne vannak nyakig. Magyarország távolságot tart, ez nem az ő háborúja, nem vesz részt benne, de szomszédja annak az országnak, ahol a háború zajlik; ez folyamatos és állandó háborús veszélyt jelent - figyelmeztetett.

Rögzítette, a lengyelek a barátaink, az aktuálpolitikai lökdösődéstől függetlenül történelmi szövetségeseink, a lelkünkhöz is közel állnak.
Minden, ami Lengyelországot sérti, a szuverenitását "behorpasztja", arra Magyarországnak azonnal és elsők között kell világosan reagálnia.

Az orosz drónok behatolását Lengyelország területére elfogadhatatlannak minősítettük az első pillanatban, és ott vagyunk a lengyelek mellett, száz százalékban vagyunk velük szolidárisak - fogalmazott Orbán Viktor.

Szólt arról is, a magyaroknak észben kell tartania, hogy az orosz-ukrán háború csak nekünk a legfontosabb ügy, a világnak nem, "a nagyfiúk" nem csak erről tárgyalnak. A világnak más problémái is vannak, amelyek Oroszországhoz köthetőek, közte a világ energiaellátása - mutatott rá Orbán Viktor.

Azt mondta, nyitva van még jónéhány ügy az ukrán háborún túl is, és míg a béke ügyében a haladás lassú, minden más ügyben az az érzése, hogy a színfalak mögött a tárgyalók gyorsan haladnak előre.

Kitért arra is, hogy három és fél éve viseljük a háború kedvezőtlen következményeit, miközben nekünk ehhez a háborúhoz nincs semmi közünk, a kitörésében semmiféle felelősségünk nincs, és benne sosem vettünk részt.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy minket, magyarokat, már kétszer beletoltak egy olyan háborúba, aminek következményei iszonyatosak voltak Magyarország számára. Egyikben sem akartunk részt venni, de "von der Leyen-féle politikusok a grabancunknál fogva belerángattak bennünket" - fogalmazott, kiemelve:

ugyanígy németül beszélő, német anyanyelvű hölgyek, urak ott, a biztonságos nyugaton próbálják belerángatni a közép-európaikat, benne a magyarokat egy háborúba. Ez elfogadhatatlan
- jelentette ki.

Orbán Viktor beszélt arról is, Ursula von der Leyen politikájának van négy-öt pillére, amelyek rosszak, amiket ki kell cserélni, de ő ezt nem fogja tudni kicserélni.

Felül kell vizsgálni a zöld átmenetet, mert a magas energiaárakat részben a zöld átmenet okozza és ez halálos az európai gazdaságnak.

Felül kell vizsgálni az Ukrajna-politikát, a szankciókat, a kereskedelempolitikát, mert rossz megállapodást kötöttek az amerikaiakkal, és felül kell vizsgálni a migrációs politikát. - sorolta Orbán Viktor.

Kijelentette:

lényegében minden fontos ügyet felül kell vizsgálni, mert Ursula von der Leyen vezetésével a szakadék felé tart az Európai Unió, nem a népszerűségi mutatók az érdekesek, hanem az elhibázott politika és a rossz vezetés.
Úgy összegzett: jobb lenne, ha a bizottság elnökasszonya összepakolna, és szép csendben hazautazna, és otthagyná Brüsszelt azoknak, akik képesek egy jobb politikát művelni.

Kitért a Szicíliában megerőszakolt magyar lányokra is, akiknek gyors testi-lelki felépülést kívánt, hangsúlyozva, "velük vagyunk".

Úgy fogalmazott:

képtelenség, hogy Európa elvesztette a biztonságát a rossz migrációs politika miatt.
A kormányfő ravaszkodásnak nevezte az Európai Unió migrációs paktumát, mondván, a megállapodás azt jelenti, hogy nem zárják le a külső határokat. A migrációs paktum egy ravaszkodás: csinál valamit, de nem oldja meg a bajt.

A baj egyetlen módon oldható meg: azt kell kimondani, hogy senki nem léphet be az Európai Unió területére az ő személyére szóló engedély nélkül
- jelentette ki.

Azt hangsúlyozta, az illegálisan beérkezetteket "nem lehet innen kitenni", még akkor sem, ha kiderül, hogy nincsen tartózkodási jogalapjuk. Megoldásnak azt nevezte, hogy a kérelmezőknek az unión kívül kelljen kivárniuk ügyük elbírálását

Hangsúlyozta, eltérőek e területen Magyarország és Nyugat-Európa gondjai, hiszen míg "mi azért küzdünk, hogy ne legyen migráció Magyarországon", "ők már megcsinálták a bajt", és az azzal való együttéléssel küzdenek, a vegyes társadalom súlyos következményeivel, az egységes jogrendszer felbomlásával, a közbiztonság megszűnésével és azzal, hogy terroristatámadások célpontjaivá válnak, miközben "a világ pénze sem elég" az érkezők eltartására.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a folyamat "visszacsinálhatatlan". Vannak hibák, amiket ha egyszer elkövetsz, nem tudod kijavítani - fogalmazott, hozzátéve, Magyarország számára a legfontosabb annak megakadályozása, hogy "ellakják tőlünk az országot" a migránsokon keresztül.

Jelezte, együtt érez a migránsokkal, érti a helyzetüket, de ez nem ok arra, hogy ide "átcuccoljanak". Mi szívesen visszük a segítséget oda, de nem akarjuk a bajt onnan idehozni
- összegezte álláspontját Orbán Viktor.

A miniszterelnök szólt arról is: a magyar politika régi hagyománya, hogy a magyar politikai pártok egy része folyamatosan a külföldiek szolgálatában áll, korábban hol Moszkvából, hol Berlinből igazgatták őket, most pedig Brüsszelből.

Azt mondta, a külföldről irányított pártokat zsarolják is, a DK és a Tisza már rég nem létezne, ha nem pénzelnék őket Brüsszelből, és a mentelmi jog kiadásával is nyilván zsarolják az ellenzéki pártvezetőket.

A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a közmédia kihelyezett stúdiójában Abu-Dzabiban 2025. szeptember 12-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán