Szívszorító tragédia: az Egyesült Államokban meggyilkolt lánya temetésére sem engedték ki az apát Ukrajnából
Egy ukrán apa nem vehetett részt a háború elől az Egyesült Államokba menekült, és ott meggyilkolt lánya temetésén, miután az ukrán hatóságok a hadiállapot miatt megtiltották számára az ország elhagyását. A tragédia újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire kegyetlen következményekkel jár a háborús jogrend a hétköznapi családok életében.
2025. szeptember 12. 15:27
A brit Daily Mail beszámolója szerint a 23 éves Irina Zaruckát augusztus végén gyilkolták meg az amerikai Észak-Karolina állam egyik vasútállomásán, Charlotte városában. A helyi rendőrség rövid időn belül letartóztatta a feltételezett elkövetőt.
A háború elől menekülve Irina három éve költözött az Egyesült Államokba édesanyjával és testvéreivel, hogy új életet kezdjenek. Édesapja, a kijevi építőmunkásként dolgozó Sztanyiszlav Zaruckij azonban a háború miatt nem tarthatott velük: a hadiállapot értelmében ugyanis a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiak szinte semmilyen körülmények között nem hagyhatják el az országot.
Amikor lánya tragikus haláláról értesült, Sztanyiszlav mindent megtett, hogy kijusson a temetésre. Kérelmét azonban elutasították, mert a hatályos szabályozás nem engedélyezi a kiutazást családtag külföldi temetése miatt sem. Így a gyászoló apa otthon maradt, míg felesége és gyermekei az Egyesült Államokban vettek búcsút a fiatal nőtől.
A Strana.today beszámolója szerint Irina Zarucka a kijevi Szinergia Főiskolán végzett művészet és restaurálás szakon. Családja nekrológjában tehetséges, érzékeny művészként emlékezett rá, akinek élete tele volt tervekkel és álmokkal.
A tragédia nyomán sokan kérdőjelezik meg, hogy a hadiállapot szigorú szabályai nem csupán a katonai célokat szolgálják, hanem sokszor kegyetlen módon szakítanak szét családokat a legnehezebb pillanatokban is.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Egy ukrán apa nem vehetett részt a háború elől az Egyesült Államokba menekült, és ott meggyilkolt lánya temetésén, miután az ukrán hatóságok a hadiállapot miatt megtiltották számára az ország elhagyását. A tragédia újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire kegyetlen következményekkel jár a háborús jogrend a hétköznapi családok életében.
Albánia történelmet írt: a közbeszerzések felügyeletét egy mesterséges intelligencia kapta meg. Az új „miniszter” neve Diella, ami albánul „napot” jelent - és valóban, a kormány reményei szerint fényt hoz a közélet legsötétebb zugaiba.
A magyaroknak észben kell tartania, hogy az orosz-ukrán háború csak nekünk a legfontosabb ügy, a világnak nem, "a nagyfiúk" nem csak erről tárgyalnak. A világnak más problémái is vannak, amelyek Oroszországhoz köthetőek, közte a világ energiaellátása - mutatott rá Orbán Viktor.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
