Európai Unión kívüli, de az unióval társulási megállapodásban lévő ország megsérti a társulási szerződést, azonban Ukrajna jogsértő magatartása ellenére a EB "a füle botját sem mozdítja". Az unió alapszerződése értelmében semmi sem veszélyeztetheti a tagországok energiabiztonságát - hangsúlyozta az EP-képviselő.
2024. augusztus 9. 09:13
Csak csütörtökön több mint 14 ezer ukrán menekültet fogadott Magyarország. Hatalmas adófizetői pénzbe kerül a háború elől menekülő ukránok ellátása. Ennek ellenére Kijev alantas módon zsarolja hazánkat. Kép: magyarnemzet/Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Az Európai Bizottság a tagországok érdekeit hivatott védeni, azonnal fel kellene lépnie a testületnek az ukrán zsarolás ellen - hangsúlyozta a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Deutsch Tamás - azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz-KDNP EP-frakciója levélben szólította fel az Európai Bizottságot, tegyen eleget kötelezettségének és lépjen fel az energiabiztonságot fenyegető ukrán zsarolás ellen - kijelentette: az Európai Unión kívüli, de az unióval társulási megállapodásban lévő ország megsérti a társulási szerződést, azonban Ukrajna jogsértő magatartása ellenére a EB "a füle botját sem mozdítja". Az unió alapszerződése értelmében semmi sem veszélyeztetheti a tagországok energiabiztonságát - hangsúlyozta az EP-képviselő.
Deutsch Tamás kifejtette: példátlan helyzet állt elő, amikor Ukrajna olyan döntést hozott, amellyel leállította két uniós tagország - Magyarország és Szlovákia - irányába történő kőolajszállítást, hiszen ez súlyosan érinti a két ország energiabiztonságát, mivel kőolajellátásuk meghatározó részét jelentő mennyiség eshet ki. Az ukránok világossá tették: a döntés alapvető célja, hogy politikailag zsarolják Szlovákiát és Magyarországot, rávegyék arra, hogy változtassanak a békepárti álláspontjukon, legyenek részesei annak a háborúpárti koalíciónak, amely pénzzel, fegyverrel, politikai támogatással segíti az orosz-ukrán háború kiszélesedését - mondta.
Értékelése szerint egyértelműen látszik, hogy az ukránok az energiabiztonság ügyét, értékét is bármikor figyelmen kívül hagyhatják, ha politikai céljaikat ez szolgálja, megsérthetik a társulási megállapodást is, mert az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy minden körülmények között Ukrajna mellett kell politikailag kiállnia.
Hozzátette: Ukrajnát illetően a háborúpárti politikai érdekek mindent felülírnak, az EB a legalapvetőbb kötelezettségeinek sem tesz eleget abban az esetben, ha a lépése békepárti törekvéseket erősítene; háborúpárti elkötelezettsége okán kész szemet hunyni politikai zsarolás fölött.
A jogszabályokat figyelmen kívül hagyó "ideológiai elvakultság" vezéreli a brüsszeli döntéseket, de Ukrajna előbb-utóbb olyan lépéseket tesz, amelyek közvetlenül sértik a nyugat-európai országok gazdasági, politikai, biztonsági érdekeit is, és akkor majd a bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket - vélekedett Deutsch Tamás. Megjegyezte: egyes tagországok már szükségesnek ítélték a bizottság fellépését az ukrán olajszállítási embargóval szemben.
A kettős mérce alkalmazása akkor ér véget Deutsch Tamás szerint, amikor az unió meghatározó, nagy országainak érdekeit is sértik bizonyos döntések, és Ukrajna felbátorodásával ilyenek könnyen elképzelhetők.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
