Varga Mihály: a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt
Az MNB előrejelzése szerint az idén éves átlagban 4,5-5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9-3,9 százalék között, 2027-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul a fogyasztóiár-index.
2025. március 26. 08:04
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart a monetáris tanács kamatdöntését követően az MNB épületében 2025. március 25-én. A jegybankelnök elmondta, hogy az óvatos és türelmes megközelítés, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat. MTI/Kovács Attila
Az óvatos és türelmes megközelítés, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat - mondta Varga Mihály jegybankelnök kedden Budapesten, a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.
Hozzátette: az inflációs pálya az idén a korábban vártnál magasabban alakul, az inflációs cél elérése későbbre tolódik.
A tanács megítélése szerint a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé - mondta.
Varga Mihály kiemelte, hogy a szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az inflációs cél eléréséhez. Megjegyezte, hogy az érintett termékeknél az árrésstop a tavaszi hónapokban mérsékli az élelmiszerárak emelkedését. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődik újra a jegybanki toleranciasávba ismertetése szerint, és az év végére közelíti meg a 3 százalékos inflációs célt.
Az MNB előrejelzése szerint az idén éves átlagban 4,5-5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9-3,9 százalék között, 2027-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul a fogyasztóiár-index.
Az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek változatlanul bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak - ismertette.
Kitért arra, hogy a magyar gazdaság növekedése egyre kiegyensúlyozottabb szerkezetben élénkül, az idén várhatóan 1,9-2,9 százalékkal emelkedik, míg 2026-ban 3,7-4,7 százalékkal, 2027-ben pedig 2,8-3,8 százalékkal bővül tovább.
A jegybank elnöke szerint a 2025 során tovább bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet. Ennek hátterében az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések állnak - tette hozzá.
Az elmúlt években az iparban zajló nagy kapacitásbővítő beruházási projektek 2025 végén és 2026 folyamán megkezdhetik a termelést. Rövid távon a külső kereslet továbbra is visszafogott, ugyanakkor az erősödő európai konjunktúra középtávon élénkíti a hazai exportot - mondta Varga Mihály.
Kérdésre közölte, a tanács egyetlen opciót tárgyalt, az alapkamat változatlanul tartását, a döntést pedig egységesen hozták meg.
Közlése szerint a jegybank üdvözli, hogy a kormány is elkötelezett az infláció csökkentése mellett.
Az árréstop új eszköz, ezt majd elemzik, azzal számolnak, hogy áprilisban-májusban 0,8 százalékponttal mérsékelheti az inflációt - jelezte.
Februárban tetőzött az infláció, a márciusival megindulhat az a pálya, ami éves átlagban 4,5-5,1 százalék közötti sávba hozza az áremelkedés ütemét - mondta.
Varga Mihály hangsúlyozta, az MNB új vezetése arra törekszik, hogy a jegybank a fő feladatától eltérő tevékenységeket szüneteltesse vagy visszafogja.
"Meggyőződésem, hogy ilyen típusú tevékenységekre hosszú távon nincsen szüksége a jegybanknak" - fogalmazott.
Az alapítványok működése is ide tartozik, amelyeket felülvizsgálnak, és racionalizálnak, átlátható struktúrát szeretnének létrehozni - válaszolta egy kérdésre.
Elmondta, hogy az új kuratórium és vezetés mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat az alapítványoknál, ami folyamatban van, így arról bővebb információt nem tud adni.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
Magyar Péternek egyetlen eredeti gondolata sincs, amit ne a Fidesz-KDNP-től, vagy személyesen a miniszterelnöktől lopott volna el a mondandójában, a tevékenységében. Több mint 20 évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy hozzuk létre a polgári köröket. A Tisza-szigetek azok micsodák? Ugyanaz a recept, de egy lényegi különbség van. Orbán Viktor azért mondta azt, hogy szervezzük meg magunkat mi, kereszténydemokraták és nemzetiek, hogy utána Magyarország szuverenitását meg tudjuk őrizni. Magyar Péter viszont ahhoz kéri az emberek támogatását, és használja fel Orbán Viktor mondatait, politikai innovációit, hogy ezeket lenyúlva Brüsszel rabigájába hajtsa Magyarországot – hangsúlyozta Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Gondolának adott interjúban.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
