A magyar történelem legkritikusabb választása

Szerző: Pók Katalin
2026. január 29. 17:35
Jeszenszky Géza szerint április 12-én nem csupán Orbán Viktor és Magyar Péter, vagy a Fidesz és a Tisza között kell választani, hanem valójában most azt kell eldönteniük a szavazóknak, hogy diktatúrában vagy demokráciában szeretnének a jövőben élni. Hogyan tévedhet ekkorát ez az ember, aki az Antall-kormány volt külügyminisztere és Magyarország egykori washingtoni nagykövete volt?

Jeszenszky Géza szerint április 12-én nem csupán Orbán Viktor és Magyar Péter, vagy a Fidesz és a Tisza között kell választani, hanem valójában most azt kell eldönteniük a szavazóknak, hogy diktatúrában vagy demokráciában szeretnének a jövőben élni - írja a Kontroll.hu.

Mondhatnánk a szokásos baloldali demagógia és ferdítés, hogy mi diktatúrában élünk és csak akkor élnénk demokráciában, ha a brüsszeli akaratot teljesítenénk. Másként, ha a nyugati gondolkodásmódot és téves eszméket a magunkévá tesszük, akkor élünk demokráciában.

De hogyan tévedhet ekkorát ez az ember, aki az Antall-kormány volt külügyminisztere és Magyarország egykori washingtoni nagykövete volt?

A HVG-nek azt nyilatkozta, hogy szerinte Mohácsnál és Trianonnál is nagyobb katasztrófa lenne a magyarok számára, ha az ország eltávolodna a Nyugattól. Ezzel szemben valójában, az lenne a katasztrófa, ha a nyugati progresszív irányvonalat követnénk ettől kezdve. Éppen ettől féltjük Magyarországot, ezért valóban a történelem legkritikusabb választása lesz áprilisban.

Az apák és a fiak között generációs különbségek vannak, különösen most, amikor a fiak már a liberális világba születnek. A szülők értékrendje pedig általában jobboldali, de itt nem állja meg a helyét a Churchill-i mondás, miszerint a fiatatok liberálisak, a szülők pedig konzervatívok: „Aki fiatal korában nem liberális annak nincs szíve, aki időskorában nem konzervatív annak nincs esze”.

A Jeszenszky család esetében éppen fordított a felállás. A jobboldali Antall-kormány volt külügyminisztere idős korában lett progresszív liberális nem látva annak téves eszméit. Fia Jeszenszky Zsolt pedig keresztény jobboldali eszméket vall, apját meghazudtolóan tiszta, világos látásmóddal. A lényegi különbség az, hogy a fiú megtért hívő, akinek igénye van a moralitásra a társadalom szervezésében, míg az apa megmaradt hitetlenségében.

Vagy a keresztény morál talaján építkezik tovább az ország, vagy a progresszív liberalizmus felé mozdul el. Ez itt a döntő kérdés áprilisban.

István király idején is ez volt a kérdés, hogy bekapcsolódunk-e az akkor még keresztény Európa áramkörébe vagy a pogányság útján megyünk tovább. A Tisza szakértője is, a Szent István-i Magyarországra hivatkozik, aki Nyugathoz csatlakozott.

Csakhogy időközben a Nyugat megtagadta kereszténységét mi pedig Nyugat ellenében is képviseljük azt. A fény most Magyarországról jön a sötét istentelenné lett világba. Történelmi választás, melyik úton indulunk tovább?

Jeszenszky Géza azt kérdezi: "Szeretne valaki Oroszországban élni? Vagy abban a Kínában, ahol mindenki szem előtt van, és mindenkinek lassan már a gondolatát is ki tudják olvasni?" - aki szerint a magyar történelem legkritikusabb választása lesz a mostani. Ha ugyanis április után egy európai, demokratikus kormány jön létre, akkor az a szomszédaink számára is fontos üzenet lesz, és helyreállítható lenne a visegrádi országok együttműködése is - fogalmazott a volt külügyminiszter.

Valóban igaz, hogy a magyar kormány igyekszik jó kapcsolatokat ápolni mindkét országgal, hiszen energiafüggőségben vagyunk pl. Oroszországgal. Ettől függ, mennyi rezsit fizetünk, így nem mindegy honnan kapjuk olcsóbban az energiát, ehhez vannak vezetékeink kiépítve. Ez azonban józan politika, Magyarország érdekének szem előtt tartása. Kínával is hasonló praktikus érvek, a józan realitás révén tartjuk a jó kapcsolatot. Ettől még nem leszünk sem Oroszország, sem Kína. A visegrádi együttműködésnek ehhez pedig semmi köze.

Hogy lehet ennyire elvakultan gondolkodni?

Vajon nem tájékozódnak az ilyen emberek mi zajlik a nyugati világban? Olyan csatornákat néznek, melyek nem tájékoztatják őket, milyen törvényeik vannak, hogy a „jogot kicsavarják”, ahogy a próféta írja. Vagy csak struccpolitikát folytatnak, szemet hunynak fölötte? Nem hallják, milyen terrorcselekmények folynak a fényes nyugaton, mi történik ártatlan emberekkel az utcán? Nem tudják, hogy már senki sincs biztonságban a migránsoktól megszállt országokban? Jeszenszky inkább Kínát citálja, holott mióta internet és Facebook van, azóta mindenki gondolatát tudják. Az egész világon, nemcsak Kínában. Főként a nyugati országokban mindenki kommentjét figyelik, elbocsátás jár, ha nem ért egyet valaki a migránssimogatással, gender kultusszal.

Jeszenszky Géza és a Tiszások nem ismerik milyen törvényeket hoztak és készülnek hozni Nyugaton a gyerekek ellen?

És mindez úgy van eladva, hogy a gyerekek érdekében. pl. már 8 éves kortól pubertásblokkolók lépnek életbe az Egyesült Királyságban. Biztosak lehetünk benne más „fejlett”, genderrel agymosott nyugati országokban is bevezetik. Mi leszünk a következők, ha választásokon a Brüsszel pártiak győznek. A szülőkre retorziók várnak, ha ellenzik ezt, ők nem szólhatnak bele.

Nem fogjuk tudni megvédeni a gyerekeinket, ezért lesz ez történelmi választás!

Nem fogjuk tudni megvédeni a házasság szentségét sem, ha a nyugati vonalhoz csatlakozunk. Ettől fogva nemcsak a csipkejózsikás meséskönyvek lépnek be az óvodáinkba. Lásd A mese mindenkié című mesekönyv kezdeményezést korábban. Életbe lép az azonos neműek házassága és örökbefogadása is, ebben biztosak lehetünk. Lesz olyan gyerek, akinek 2 anyja vagy 2 apja lesz, amivel teljesen megzavarják a gyerekeket.

Nem fogjuk tudni megvédeni a biztonságunkat! (háború és migránspártiság)
Nem fogjuk tudni megvédeni a gyerekeinket! (gender, homoszexuális lobbi)

Valóban történelmi választás lesz. A jövőbeli sorsunk függ tőle.

Főkép: A magyar Országgyűlés 1990-ben, az első sorban balról jobbra: Dornbach Alajos, Horváth Aladár, Jeszenszky Géza, Horváth Balázs, Bejczy Sándor, Antall József és Vörös Vince. A képen egy középen lyukas, gyászszalaggal ellátott Magyar Népköztársaság-zászló látható. Fotó: Erdei Katalin

Podcast