Utoljára jelent meg nyomtatásban a világ legrégibb, még létező napilapja
2023. július 3. 09:21
Az újság első száma 1703. augusztus 8-án került utcára, akkor még Wiennerisches Diarium címmel. A nyomtatott változat megszűnésével a németországi Alsó-Szászországban 1705. június 24. óta megjelenő Hildesheimer Allgemeine Zeitung veheti át a világ legrégibb még létező újságja címet a Wiener Zeitungtól.
A nyomatott változat megszűnésével 65 állás is megszűnik az osztrák lapnál, ezen belül a szerkesztőség létszáma 35 fővel 20-ra csökken.
A „minőségi újságírást” képviselő lap az utóbbi időben már csak napi mintegy 8000 példányban jelent meg, az utolsó szám a szokásosnál sokszorta több – 50 ezer – példányban és bővített terjedelemben került utcára.
A nyomtatott kiadást azért szüntetik meg, mert egy törvénymódosítás nyomán az újság elesett legfontosabb bevételi forrásától: a törvény által előírt céges közleményeket eddig kötelező volt a Wiener Zeitungban nyomtatásban, fizetett formában közzétenni.
A Wiener Zeitung megszűnésével 13-ra csökken a nyomtatott napilapok száma Ausztriában, a legrégibbnek ezentúl az 1848-ban alapított Die Presse számít.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
"Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
