Utoljára jelent meg nyomtatásban a világ legrégibb, még létező napilapja
2023. július 3. 09:21
Az újság első száma 1703. augusztus 8-án került utcára, akkor még Wiennerisches Diarium címmel. A nyomtatott változat megszűnésével a németországi Alsó-Szászországban 1705. június 24. óta megjelenő Hildesheimer Allgemeine Zeitung veheti át a világ legrégibb még létező újságja címet a Wiener Zeitungtól.
A nyomatott változat megszűnésével 65 állás is megszűnik az osztrák lapnál, ezen belül a szerkesztőség létszáma 35 fővel 20-ra csökken.
A „minőségi újságírást” képviselő lap az utóbbi időben már csak napi mintegy 8000 példányban jelent meg, az utolsó szám a szokásosnál sokszorta több – 50 ezer – példányban és bővített terjedelemben került utcára.
A nyomtatott kiadást azért szüntetik meg, mert egy törvénymódosítás nyomán az újság elesett legfontosabb bevételi forrásától: a törvény által előírt céges közleményeket eddig kötelező volt a Wiener Zeitungban nyomtatásban, fizetett formában közzétenni.
A Wiener Zeitung megszűnésével 13-ra csökken a nyomtatott napilapok száma Ausztriában, a legrégibbnek ezentúl az 1848-ban alapított Die Presse számít.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
